Szakkollégiumi múlt

A 2020‒2021-es tanév tevékenységei

1. Műhelytevékenység: Iszlai Ede: A nyelvi adatgyűjtés

Időpont: 2020. november 17., 18:00

2. Előadás és műhelytevékenység: Huszthy Bálint: Beszédhangboncolás: Ismerkedés a Praat nevű fonetikai elemzőprogrammal 1.

Időpont: 2020. november 24., 18:00

3. Előadás és műhelytevékenység: Huszthy Bálint: Beszédhangboncolás: Ismerkedés a Praat nevű fonetikai elemzőprogrammal 2.

2020. december 15., 18:00

4. Előadás: Farkas Imola-Ágnes: Mosolyog egy széles mosolyt vagy mosolyog egyet/egy széleset? Aspektuális belső tárgyak a magyar nyelvben

Időpont: 2020. december 8., 18:00

5. Műhelytevékenység: Dimény Hajnalka: Színnevek

Időpont: 2021. január 12., 18:00

6. Előadás: Benő Attila: A nyelvi variabilitás statisztikai vizsgálata 1. Alapfogalmak, alapviszonyok

Időpont: 2021. március 9., 18:00

7. Előadás és műhelytevékenység. Benő Attila: A nyelvi variabilitás statisztikai vizsgálata 2. Nyelvi és szociális változók összefüggése

Időpont: 2021. március 16., 18:00

8. Előadás és műhelytevékenység: Lakatos Aliz: Statisztikai adatbázis létrehozása és használata

Időpont: 2021. március 23., 18:00

9. Előadás: Dimény Hajnalka: A narratív pszichológiai tartalomelemzés

Időpont: 2021. április 13., 18:00

10. Műhelytevékenység: Dimény Hajnalka: Tartalomelemzés 1.

Időpont: 2021. április 20., 18:00

11. Műhelytevékenység: Dimény Hajnalka: Tartalomelemzés 2. Tartalomelemző szoftverek

Időpont: 2021. április 27., 18:00

12. Műhelytevékenység: Dimény Hajnalka: Szövegkorpuszok

Időpont: 2021. május 4., 18:00

13. Csoportos kutatási projekt: Az iskolai nyelvi hátrány

Projektvezető: Dimény Hajnalka, Iszlai Ede

Részletek itt.

Szakkollégisták a 2020--2021-es tanévben:

Kovács Karola, elsőév

Márton Andrea, másodév

Moga Petra, mesterképzés elsőév

Molocia Beatrix, elsőév

Szabó Henrietta, elsőév

A 2019‒2020-as tanév tevékenységei

1. 2019: Bennszülött nyelvek nemzetközi éve

Világszerte 6‒7000 különböző nyelvet beszélünk, ezek közül körülbelül 5000 bennszülött kultúrákban beszélt nyelv. A világ nyelvei közül legjobb esetben 30-ról van tudomásunk, 4-5-öt beszélünk/ismerünk, bennszülött nyelvekről pedig valószínűleg semmit sem tudunk. A műhelymunka célja, hogy ezen változtassunk. Olyan nyelvekkel fogunk megismerkedni, amelyekről biztosan nem tudtunk korábban. Célunk az, hogy rálátást nyerjünk arra a sokszínűségre, amely a különböző nyelvek által jellemző a világra.

2. A szavak jelentése és a szótár. Hagyományos szótárak és szokatlan szótárak

Tüzetes vizsgálat nélkül azt gondolnánk, hogy a szótárak kimerítőek, mindent tartalmaznak, ami oda tartozik; hogy a valóságnak megfelelő, pontos adatokat találunk bennük; hogy egyszerű gyűjtőmunka eredményei; stb. Egy pár példa alapján bizonyítást fog nyerni, hogy mindez nagyon pontatlan, sok minden nem úgy van: nem tudjuk pontosan, hogy mi az, hogy szó; nem tudjuk pontosan, hogy mi az, hogy jelentés; nem tudunk kimerítő szótárat készíteni; stb.

3. A bazmeg szemantikája és szintaxisa

Sokat használjuk, különböző kontextusokban, más-más értelemben. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi a jelentése ennek a szónak/szószerkezetnek, illetve hogy van-e szabály a használatában?

4. A tök jó eredete

Tök jó, tök király, tök részeg, tök józan, tök ciki, tök hülye, tök egyforma stb. Mit jelent a tök, és honnan származik ez a jelentése? Több magyarázat is kering róla, azt akarjuk kideríteni, hogy vajon melyik megalapozott.

A műhelyek vezetője: Dimény Hajnalka

Szakkollégisták a 2019--2020-as tanévben:

Ambrus Dorottya

Iszlai Ede

Jakab Eszter

Péter Ágnes

A 2018‒2019-es tanév tevékenységei

1. Idegennyelv-tanulás. Lehet-e könnyen?

A Természetes nyelvtanulás c. könyvében Murányi Péter amellett érvel, hogy természetes létmódunk a nyelvtanulás. Ha nem megy, azért nem egy, mert rosszul csináljuk.

Módszerek és stratégiák magától Murányi Pétertől egy nyílt előadás, majd pedig zárt körű műhelytevékenység keretében a szakkollégisták számára.

2. Nyelvi mítoszok

Rengeteg mítoszunk van a nyelvre vonatkozóan. Egyesekről nem tudjuk, hogy mítosz, másokról nem tudjuk, hogy hisszük őket.

A cél nyelvi mítoszok felfedése, először magunkban, majd pedig másoknak.

3. A csoport iránti nyelvi elfogultság (linguistic intergroup bias)

Különböző kutatások azt bizonyítják, hogy a saját csoportról másképp beszélünk, mint más csoportokról. Feltételezhető, hogy ebből kifolyólag folyamatosan megerősítjük a sztereotípiákat már azzal is, ahogyan kifejezzük magunkat. Ha így lenne is, mit tudunk kezdeni ezzel a tudással?

A műhely célja a szakirodalom áttekintése, és egy egyszerű vizsgálat megtervezése és kivitelezése a jelenség tesztelésére.

4. Szemantikai térkép-modell

A szemantikai térkép-módszer célja olyan szemantikai jelenségek megtalálása és leírása, amelyek a világ természetes nyelveire általában véve jellemzőek. Nem a szójelentésekből, hanem azok összetevőiből indul ki. Ily módon meg tudja ragadni azokat a közös konceptuális elemeket, amelyek nyelvileg kifejezést kapnak a világ különböző nyelveiben, valamint a nyelvi sajátosságokat egyaránt. Ily módon a módszer alkalmas elméletileg annak leírására, hogy mi minden része a természetes nyelvek szemantikájának.

Ismerkedünk a módszerrel.

A műhelyek vezetője: Dimény Hajnalka

5. Szakkollégiumi délutánok 15. Nyelvi elfogultság

Előadók: Simándi Mercédesz, Iszlai Ede szakkollégisták

Időpont: 2019. május 28.

6. Előadás: Három vs. hárman. Nominalizált számnevek a magyar nyelvben

Előadó: Schwarcz Brigitta (Bar-Ilan University, Tel Aviv)

Időpont: 2019. március 20.

7. Könyvbemutató: Simoncsics Péter: On negation in Uralic. A szerzővel Benő Attila tanszékvezető beszélgetett

Időpont: 2018. december 12.

Szakkollégisták a 2018--2019-es tanévben

Hegedüs Ágnes, ma-komp, I. év

Iszlai Ede, mesterképzés I. év

Jakab Eszter, LMA, II. év

Simándi Mercédesz, mesterképzés I. év

Vincze Zalán, ma-né, III. év

Zsemüjkin zümkile

2018-ban mesterséges nyelv kreálása volt a szakkollégium egyik projektje, amellyel elég sok időt foglalkoztak a szakkollégisták. A nyelv neve zsemüjkin zümkile lett. Eredményeiket a Miért csinál valaki mesterséges nyelvet? Elmondjuk, hogy mi miért csináltunk című KMEI-s Szakkollégiumi délutánon mutatták be 2018 májusában. A bemutatót Hegedüs Ágnes elsőéves hallgató és Kelemen Kriszta-Mónika, Péter Ágnes, Vincze Zalán másodéves hallgatók vezették le.

A tevékenységek vezetője: Dimény Hajnalka

A 2017‒2018-as tanév tevékenységei

1. Melyek azok a kategóriák és szabályszerűségek, amelyek minden nyelvben megtalálhatók? A nyelvi univerzálék kérdése

A világ összes emberének biológiai adottságai teljes mértékben megegyeznek. Mégis többezerféleképpen beszélünk, és nem értjük meg egymás nyelvét, hacsak meg nem tanuljuk. Úgy tűnik, mintha minden nyelv teljesen más lenne, mint az összes többi. Vajon vannak-e mégis olyan elemek/jelenségek a világ nyelveiben, amelyek mindegyikben közösek?

2. A verbális agresszió formái. Attitűdök, vélekedések, ideológiák

Mitől csúnyák egyes szavak? Egyáltalán miért nevezzünk őket csúnyáknak, ha egyszer ugyanazokból a hangokból állnak, mint a nem csúnya szavak? Mitől sértőbb egyik mondat, mint a másik?

Általában úgy érezzük, hogy ha valaki agresszíven fejezi ki magát, akkor haragszik ránk, vagy legalábbis baja van valakivel, valamivel. Az agresszív beszédnek azonban nemcsak sokféle formája, hanem sokféle oka, előhívója is lehet, amelyeket megismerve rögtön másképp fogunk gondolni rájuk. (Gondolni, nem feltétlenül használni is.)

3. Az írott beszélt nyelv: internetes informális közlési módok. Új (írott) nyelvváltozat?

Írott beszélt nyelv – így nevezi a szakirodalom az internetes beszélgetésekben használt informális írott szövegeket. Hogy miért írott, az egyértelmű. De hogy lehet beszélt az írott nyelv és miért lenne az?

4. A földrajzi név mint kulturális örökség. Nyelvi jogok és névhasználat

A nevek, akárcsak a szavak, fontosak nekünk, ragaszkodunk hozzájuk. Egyes nevek a kultúránknak is részei. Nem csoda hát, hogy a többnyelvű helységnévtáblák miatt több romániai városban is viták alakultak ki. A névnek mint kulturális örökségnek természetesen van nyelvi jogi vonatkozása, de az is érdekes, hogy hogyan viszonyulunk a tulajdonnevekhez.

5. Nyelvünk: a manipuláció eszköze?

Mindig az-e az értelme egy mondatnak, amit értünk rajta? Lehet-e úgy közölni valamit valakivel, hogy az ne is vegye észre, hogy mi is az, ami valójában az értésére adatott? Lehet-e befolyásolni valakit az által, ahogyan megfogalmazzuk a mondanivalónkat? Vagyis: mi mindent lehet a nyelvvel úgy, hogy mások ne vegyék észre, de hatása legyen rájuk?

6. Tér és nyelv

A különböző nyelvek különböző módon tagolják a teret. A folyosó például a magyarban egy rajta hely, vagyis rajta lenni lehet, l. folyosón; ilyen a románban is: pe coridor;az angolban viszont bent hely, tehát benne lehet lenni: in the corridor. Miből származik ez a különbség: a térről való tudásunkból, tehát a gondolkodásból vagy a nyelvi tudásból?

7. Mennyire diszkriminatív a nyelvünk?

Egyes kultúrákban más-más beszédjük van a nőknek és a férfiaknak, és nem szabad egyiknek a másikét használnia. Mások szeretnék kitörülni a franciából a nyelvtani nemeket. Van-e az ilyen és hasonló dolgoknak közük a nemi megkülönböztetéshez? Valóban másképp beszélnek-e egyes csoportok, mint más csoportok, például a nők, mint férfiak? És ha igen, mit lehet ezzel kezdeni?

A műhelyek vezetője: Dimény Hajnalka

Szakkollégisták a 2017--2018-as tanévben:

Anghel Anna

Hegedüs Ágnes

Kelemen Kriszta-Mónika

György-Fazakas Noémi

Péter Ágnes

Tankó Andrea

Tasnádi István

Vincze Zalán

Díjazott szakkollégisták a 2017-es ETDK-n

A Márton Gyula Nyelvészeti Szakkollégium két tagja kapott díjat a 2017. május18--21. között zajló Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián.

1. díjat szerzett Breier Andrea A habituális aspektus problematikája a magyar nyelvben című dolgozatával, irányítója dr. Németh Boglárka,

és dicséretet kapott Péter Ágnes Állatok és becsmérlés a 16--19. századi Erdélyben című dolgozatával, irányítója dr. Fazakas Emese.

Nagyon örülünk sikerüknek, és büszkék vagyunk a munkájukra.

Szakkollégisták a 2016–2017-es tanévben

Ádám Szilamér (elsőéves hallgató)

Anghel Anna (elsőéves hallgató)

Airizer Andrea (másodéves hallgató)

Biró Beáta (másodéves hallgató)

Both Csaba Attila (másodéves mesteris hallgató)

Breier Andrea (harmadéves hallgató)

Péter Ágnes (elsőéves hallgató)

Oláh Hajnalka-Renáta (másodéves hallgató)

Tulit Gyopár (harmadéves hallgató)

Beszámoló

(2007–2010)

A Szakkollégium fő tevékenységei a következők:

(1) tutoriális alapon működő kutatási projektek

(2) a diákok önálló kutatásai eredményeinek bemutatása

(3) szakkollégiumi előadások

Ide kattintva többet is megtudhat.

1. Tutoriális alapon működő kutatási projektek

2. A diákok önálló kutatási eredményeinek bemutatása

A tutori képzés 6 hónapot ölel fel, mely alatt az egyéni konzultációk eredményeképpen a szakkollégistáknak egy tudományos igénnyel megírt, szakmailag megfelelő színvonalú, formailag jól szerkesztett dolgozatot kell benyújtaniuk határidőre a hat hónapos kutatómunkájuk elszámolásaként, illetve pozitív véleményezés esetén ezzel akár az ETDK-ra, akár a kari TDK-ra kell jelentkezniük. A dolgozatot két bíráló minősíti: a tutor maga, illetve az általa kijelölt, tudományos fokozattal rendelkező szakember. (A szakkollégiumi szabályzat értelmében, amennyiben a bírálatok alapján egy dolgozat nem minősül elfogadhatónak, a hallgató nem jelentkezhet TDK-ra, és – mivel ennek folytán nem teljesíti maradéktalanul szakkollégiumi tagság fenntartásának feltételeit – nem veheti fel az ösztöndíja második részletét.)

Hallgatók és tutorok a 2007/2008-as tanévben

Név, évfolyam	Évfolyam, szak	Tutor
Demeter Ildikó	I. év, olasz–magyar	Pethő Ágnes
Solymosi Boglárka	I. év, olasz–magyar	Pethő Ágnes
Mike Ágnes	II. év, német–magyar	Pethő Ágnes
Szász Brigitta	IV. év, ref–magyar	Csomortáni Magdolna
Szabó Emília	I. év, magyar–német	Fazakas Emese

Dr. Pethő Ágnes, egyetemi docens 3 hallgató tevékenységét irányította:

Mike Ágnes, II. éves hallgató (német–magyar szak)
Solymosi Boglárka, I. éves hallgató (olasz–magyar szak)
Demeter Ildikó, I. éves hallgató (olasz–magyar szak).

Mike Ágnes az illat irodalmi és filmes reprezentációit kutatta egy regény és megfilmesítésének példáját véve alapul, ugyanakkor megvizsgálta az illat reprezentációit a mozgóképes reklám intermediális (képet és nyelvet egyaránt használó) szövegtípusában is.

A két elsőéves hallgató Jim Jarmusch-filmeket vizsgált abból a szempontból, hogy ezekben a filmekben milyen szerepet játszik a nyelvi kommunikáció (Solymosi Boglárka:Nyelvi kettősség az idegenben. Jim Jarmusch: Florida, a paradicsom; Demeter Ildikó: A beszéd funkciói Jim Jarmusch Kávé és cigaretta című filmjében). A témaválasztást nemcsak az indokolta, hogy ez bármely film esetében vizsgálható, hanem az, hogy Jarmusch filmjei általában a nyelvről, a nyelvhasználatról szóló filmes reflexióknak is tekinthetők.

A kutatás közben, a II. félév elején, a hallgatók részeredményeiket egy nyílt szemináriumon mutatták be, ezen a szemináriumon zömmel III. és IV. éves hallgatók vettek részt, és nagy érdeklődéssel kísérték a felvetett kérdéseket.

A szakkollégiumi munka eredménye az ETDK-n bemutatott dolgozat volt. Mindhárom hallgató mutatott be dolgozatot a választott témában. Közülük Mike Ágnes dolgozata (Parfüm. Az illat mediális reprezentációi) bizonyult a legalaposabbnak, a leginkább kiérleltnek. Ő ETDK-helyezést is ért el (II. díj).

Dr. Csomortáni Magdolna, egyetemi adjunktus Szász Brigitta, IV. éves, református valláspedagógia–magyar szakos hallgató kutatásait irányította. A hallgató a leíró magyar névtan egyik aktuális témáját választotta kutatási témaként, egy még feltáratlan nyárádmenti település, Jobbágyfalva mai élő és történeti helyneveinek adattári bemutatására vállalkozott. Kutatási témája gyűjtési feladatait a helynévgyűjtés módszertana alapján egyrészt önálló élőnyelvi, helyszíni gyűjtéssel, másrészt marosvásárhelyi levéltári kutatásokkal próbálta megoldani. Feltárt adatanyagát szócikkes adattári keretekben igyekezett bemutatni. Meghatározott vizsgálati szempontok segítségével, részletező analitikus vizsgálatokkal tárta fel adatanyaga földrajzi elterjedtségét, az egyes nevek nyelvjárási, funkcionális-szemantikai, lexikális-morfológiai komponenseit, különös tekintettel az archaikus névelemekre és a tájszavakra. Adattárában egy átfogó képet próbált nyújtani a vizsgált település helynévrendszerének diakróniájáról és szinkróniájáról. Dolgozatát (Jobbágyfalva helynevei) TDK-n mutatta be.

Dr. Fazakas Emese, egyetemi adjunktus Szabó Emília I. éves, magyar–német szakos egyetemi hallgató tutorálását vállalta el. A hallgató dolgozatában (Barna Ferdinánd élete és kora) Barna Ferdinánd hangsúlyfelfogását vizsgálta, a szerző A hangsúlyról a magyar nyelvben (Bp. 1875) c. írása alapján.

A bírálók az öt hallgatóból négynek TDK-ra javasolták a dolgozatát. Az ETDK-n helyezést elért dolgozatok letölthetők innen: http://etdk.adatbank.transindex.ro/?action=szekcio=26&i=

Hallgatók és tutorok a 2008/2009-es tanévben

Név	Évfolyam, szak	Tutor
Nagy Anna	III. év, magyar–angol	Pethő Ágnes
Todor-Soó Katalin	III. év, magyar–finn	Benő Attila
Vincze Eszter Beáta	II. év, német–magyar	Fazakas Emese

Dr. Pethő Ágnes, egyetemi docens Nagy Anna, harmadéves magyar-angol szakos hallgatónak volt a szakmai irányítója. A hallgató által választott kutatási téma szorosan kapcsolódott ahhoz, amit előzőleg Stilisztika órán és szemináriumon tanult a kép-szöveg kapcsolatokra vonatkozóan. A választott téma: a fotográfia mint médium nyomainak vizsgálata irodalmi szövegekben. A hallgató ugyanakkor ezt államvizsga témájául is választotta, a szakkollégium keretében elvégzett munka így szerves része lett a nagyobb lélegzetű államvizsga dolgozat előkészítésének. A munka személyes konzultációkon keresztül valósult meg, amelyek során az elemzendő szöveg kiválasztására, az alapvető kérdések megfogalmazására, a médiumelméleti, irodalomelméleti, illetve nyelvészeti szempontból releváns szakirodalom kijelölésére, valamint az elemzés szempontjainak kiválasztására került sor. A munka végterméke egy TDK-n is bemutatható dolgozat lett, melynek címe: Az emlékezés nehézségei. Albumpoétika és ekphrasztikus nyelv Márton László Árnyas főutcacímű regényében. A hallgató a TDK-ra nagyon komolyan készült, tutora és lektora észrevételei alapján több ízben részletesen átírta, javította a dolgozatát. A dolgozat érdemeit elismerve a ETDK bíráló bizottsága II. díjban részesítette a hallgatót.

Dr. Benő Attila egyetemi docens Todor-Soó Katalin, harmadéves magyar-finn szakos hallgató kutatásait koordinálta. Ennek az együttműködésnek köszönhetően Todor-Soó Katalin (dolgozatának lektora által is) elfogadhatónak minősített dolgozatot írt Szleng és fordítás – James Jones From Here to Eternity (Most és mindörökké)című regényének magyar fordítása alapján címmel, mellyel ETDK-án I. díjat nyert.

Dr. Fazakas Emese, egyetemi adjunktus Vincze Eszter Beáta, II. éves magyar-német szakos hallgató kutatását vezette. Vincze Eszter Pázmány Péter prédikációinak nyelvét szerette volna vizsgálni. A téma túl tágnak bizonyult, ezért később a kutatást Pázmány Péter három, nevelői szándékkal írt prédikációinak retorikai és szövegtani vizsgálatára szűkítette le. A kutatás eredménye a Hogyan nevel Pázmány Péter? (Pázmány Péter három prédikációjának retorikai és szövegtani vizsgálata) című dolgozat. A dolgozat a retorikai és a szövegtani szempontokat nem választja szét, mely lehetővé teszi, hogy egységében tárja elénk a szövegek közötti összefüggéseket, eltéréseket. A dolgozat szerkezete, felépítése logikus, a hallgató lépésről lépésre bontja ki mondanivalóját. Hivatkozásai pontosak, a könyvészet összeállításában is a követelményeknek megfelelően jár el. A hallgató dolgozatával részt vett az ETDK-n, ahol III. díjat nyert.

A bírálók mindhárom hallgatónak TDK-ra javasolták a dolgozatát. Az ETDK-n helyezést elért dolgozatok letölthetők innen: http://etdk.adatbank.transindex.ro/?action=szekcio=26&i=

Hallgatók és tutorok a 2009/2010-es tanévben

Név	Évfolyam, szak	Tutor	Ösztöndíjas?
Györffy Zsolt	I. év, német–magyar	Benő Attila	igen
Kővári Ilona	magiszteri, I. év	Kádár Edit	igen
Haindrich Helga-Anna	magiszteri, I. év	Csomortáni Magdolna	igen
Szabad László	II. év, magyar–angol	Máthé Dénes	nem
Jánk Anna	I. év, magyar–angol	Benő Attila	nem

Dr. Csomortáni Magdolna, egyetemi adjunktus Haindrich Helga I. éves magiszteri hallgató személynévtani vizsgálatait irányította. A Szatmár megyei Mezőfény hivatalos személynévanyagára vonatkozó kutatások az első félévi névtani kutatásokra épülő névtani és szociolingvisztikai szempontokat követtek, két témakör (a névállomány bemutatása és annak társadalmi, pontosabban nemek meghatározta vetületei) kapcsán. Az ide vonatkozó szakirodalom alapján előkészített és előzetesen benyújtott dolgozatrészletek áttanulmányozása alapján kiszűrt problémás kérdések megbeszélésére, újabb szempontok bevezetésének szükségességére, tartalmi, szerkesztési, szaknyelvhasználati problémák tisztázására koncentráltak a tutori foglalkozások. A hallgató ugyanakkor ezt magiszteri dolgozata témájául is választotta, a szakkollégium keretében elvégzett munka így szerves része lett a nagyobb lélegzetű dolgozat előkészítésének. A munka végterméke egy TDK-n is bemutatható dolgozat lett, melynek címe: A Szatmár megyei Mezőfény hivatalos személynévanyagának vizsgálata. A hallgató a TDK-ra nagyon komolyan készült, tutora és lektora észrevételei alapján több ízben részletesen átírta, javította a dolgozatát. A dolgozat érdemeit elismerve a ETDK bíráló bizottsága II. díjban részesítette a hallgatót.

Dr. Kádár Edit, egyetemi adjunktus Kővári Ilona, I. éves magiszteri hallgató kutatását vezette. A hallgató dolgozatában (Kötelező határozó vagy adverbiális predikátum?) a magyar grammatikának olyan problematikus jelenségével mer foglalkozni, amelyet a klasszikus nyelvtanok lehetőség szerint elkerülnek. A kérdést a legújabb (magyar és angol nyelvű) szakirodalom szempontjai szerint releváns példákkal és meggyőző logikával, érveléssel mutatja be. Noha a dolgozat (a többszöri átdolgozás ellenére) módszertani, elméleti és terminológiai tekintetben sem lett kifogástalan, valamint több kérdést hagyott nyitva, mint amennyit megválaszol, mindenképpen érdeme, hogy első lépésnek számít egy eddig nem vizsgált területen (vö. lokatív predikátumok kérdése a magyarban), és erről tud pregnáns kijelentéseket tenni.

Dr. Benő Attila egyetemi docens Győrffy Zsolt, elsőéves német–magyar szakos hallgató kognitív nyelvészeti és tudományfilozófiai dolgozatának az irányítását és kutatásainak koordinálását végezte. Ennek az együttműködésnek (és a dolgozat lektora, Szilágyi N. Sándor részletes bírálatának és útmutatásainak) köszönhetően Győrffy Zsolt elfogadhatónak minősített dolgozatot írt A természet és a szabályok. Konstruktumok a tudományos vitában címmel, mellyel az ETDK-án III. díjat nyert.

A bírálók mindhárom ösztöndíjas hallgatónak TDK-ra javasolták a dolgozatát. Az ETDK-n helyezést elért dolgozatok letölthetők innen: http://etdk.adatbank.transindex.ro/?action=szekcio=26&i=

3. Szakkollégiumi előadások

Mivel a szakkollégium egyik fő feladata az egyetemi oktatáson túlmenő szakmai képzés biztosítása, ezért a tutoriális képzés mellett a Szakkollégiumi délutánok keretében a hallgatók nyelvészeti előadásokon is részt vehettek. A havonta megrendezett eseménysorozat alkalmával a szakkollégium tutorai saját kutatásaikról, éppen folyó nyelvészeti projektekről, módszertani kérdésekről adtak elő, illetve tartottak ezekkel kapcsolatos műhely jellegű foglalkozásokat. Az előadások nemcsak az aktuális, hanem a leendő szakkollégistáknak is szóltak, illetve tágabban a nyelvészeti gondolkodás iránt érdeklődő hallgatóknak. Az előadások célja volt az egyetemi képzést kiegészítő ismeretek kiszélesítése és elmélyítése, egy-egy szélesebb érdeklődésre számot tartó téma kapcsán többféle szemléletmód megmutatása, ütköztetése, és nem utolsó sorban a tanszéken folyó kutatások „nyilvánossá tételével” és a tanrenden kívüli nyelvészeti kérdések bemutatásával/megvitatásával egyszersmind jövőre próbáltunk szakkollégistákat, nyelvészet iránt érdeklődő hallgatókat „toborozni”.

A 2007/2008-as tanév előadásai:

2007. november 27. – Benő Attila: A kisebbségi magyar nyelvváltozatok lexikológiai sajátosságai
2007. december 11. – Fazakas Emese: Az Erdélyi magyar szótörténeti tármunkálatai
2008. január 15. – Kádár Edit: Szórendi vizsgálódások
2008. március 3. – Máthé Dénes: A retorika lehetőségei a XXI. század elején
2008. március 10. – Pethő Ágnes: Az irodalom illata, a beszélgetés íze – mozgóképen
2008. április 7. – Péntek János: Szóföldrajz és lexikográfia a moldvai magyar nyelv leírásában
2008. május 5. – Szilágyi N. Sándor: A szimbolikus viselkedés és nyelvi vonatkozásai

A 2008/2009-es tanév előadásai

Dr. Benő Attila egyetemi docens előadással egybekötött műhelybeszélgetést vezetett a szakkollégium tagjainak, az érdeklődő hallgatóknak és kollégáknak. A szakmai megbeszélés témája a román intézménynevek magyarításának kérdése volt, különös tekintettel a fordítási egyenértékűség és a kisebbségi nyelvhasználat problémáira.
Dr. Máthé Dénes egyetemi docens retorikai kérdésekre fókuszált Vitakozzunk, de hogyan?! c. előadásában.
A budapesti Geolingvisztikai Műhely is a Szakkollégiumi délutánok keretében mutatkozott be egyetemünkön, két előadással:
Bárth János – Vargha Fruzsina Sára: Szabó T. Attila Erdélyi Helynévtörténeti Adattárának feldolgozása;
Vargha Fruzsina Sára – Vékás Domokos: Betekintés a számítógépes dialektológiába (Interaktív dialektometriai térképek, magyar nyelvjárási hangoskönyvek, beszélő térképek).
A KAB szervezésében, az Értékek Akadémiája előadássorozat keretében sorra került nyelvészeti előadás (Petőfi S. János akadémikus, a Maceratai Egyetem professzora Jelentéstulajdonítás. Szövegek megközelítése szövegtani keretben címmel tartott előadást) szintén a szakkollégisták programválasztékát gazdagította.

A 2009/2010-es tanév előadásai

Fazakas Emese (BBTE BTK): Szótárszerkesztés régen és ma
Benő Attila (BBTE BTK): A kisebbségi magyar nyelvváltozatok szókincsének vizsgálata és a Termini kutatóhálózat internetes adatbázisa
Terbe Erika (ELTE, Budapest): Jó Katus, szerető leányom – egy főúri hölgy levelei a 16. századból
Sárosi Zsófia (ELTE, Budapest): Bevezetés a történeti szociopragmatikába
Szakkollégiumunk részt vett a KMEI által rendezett, a szakkollégiumok bemutatkozására szánt Nyílt napon is, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a Kriza János Néprajzi Társaság közös rendezésében sorra került Kultúra és piac c. konferencián.
A KAB szervezésében, az Értékek Akadémiája előadássorozat keretében sorra került nyelvészeti (Csépe Valéria: A többnyelvűség dicsérete) és etológiai (Csányi Vilmos: A kutya mint modell az emberi viselkedésevolúció kutatásában) előadás, egy szakbizottsági előadás (Petőfi S. János: A kommunikáció vizsgálatának interdiszciplináris keretei), valamint a BBTE BTK Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága által 2010. április 16–17. között megrendezett A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei II. című konferencia szintén a szakkollégisták programválasztékát gazdagította.

Kádár Edit,

a Márton Gyula Szakkollégium vezetője