Főoldal /
I. fokozati vizsga
Az I. fokozati vizsgák programja magyar nyelv és irodalomból, illetve annak szakmódszertanából az Oktatási Minisztérium hivatalos honlapján tekinthető meg.
A fokozati vizsgák időpontjait a Tanárképző Intézet határozza meg. Kérjük kövessék az Intézet román és a magyar nyelvű honlapjait.
Témajavaslatok az I-es fokozati dolgozathoz Magyar nyelv és irodalom Az itt felsoroltakon kívül más témában is lehet (vagy más oktatónál is) dolgozatot írni, csak előzetes egyeztetésre van szükség. Témavezető egyetemi oktatók Benő Attila – abeno@yahoo.com, attila.beno@ubbcluj.ro Csomortáni Magdolna – mcsomortani@yahoo.com Fazakas Emese – fazakasemese@gmail.com, emese.fazakas@ubbcluj.ro Kádár Edit – ekadar@yahoo.com Zsemlyei Borbála – zsemlyei@yahoo.com Fóris Ferenczi Rita – ferenczirita@yahoo.com Balázs Imre József – lutraro@yahoo.com Berszán István – iberszan@yahoo.com Biró Annamária annamaria.biro@ubbcluj.ro Egyed Emese – egyedemesek@yahoo.com Farmati Anna: farmati_anna@yahoo.fr Gábor Csilla – gaabor.csilla@gmail.com Selyem Zsuzsa – selyemzsuzs@yahoo.com T. Szabó Levente – tszabolevente@gmail.com (klasszikus magyar irodalom, 19. századi világirodalom) Zabán Nagy Márta – zabanmarti@gmail.com 1. Nyelvi nevelés az aktuális V–VIII. osztályos, funkcionális szemléletű, a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületre fókuszáló tanterv perspektívájából. 2. Szaktudományi (nyelvészeti) és módszertani problémák az ismeretközpontú nyelvtantanításról a képességközpontú nyelvi nevelésre való áttérésben. 3. Kísérleti tananyag egy-egy nyelvi/nyelvtani kérdéskör funkcionális megközelítésére. 4. Kísérleti oktatási anyag kidolgozása a tanulók alapnyelvének és a nyelvi környezetének függvényében. 5. A nyelvi megértés szintjei (beszédértés, írott szöveg megértése) az oktatás különböző fokozatain. 6. A tanulók csoportos munkájának megszervezése az anyanyelv órán. 7. A nyelvi változás megismertetésének lehetőségei a középiskolai oktatásban. 8. A helyi nyelvjárás és az irodalmi nyelv viszonya az általános iskolai anyanyelvoktatásban. 9. Regionális elemek a tanulók nyelvhasználatában. 10. Kontaktuselemek és –jelenségek a tanulók nyelvhasználatában. 11. A nyelvtan oktatása kontrasztív alapon. 12. A nyelvi produktivitás és kreativitás fejlesztése az általános iskolában. 13. A kognitív szemantika alkalmazásának lehetőségei a szövegértés fejlesztése érdekében 14. A nyelvi jelenségek funkcionális megközelítésének módja 1. Az irodalomolvasás mint az esztétikai tapasztalatszerzés lehetőségei irodalomórán 2. Irodalomoktatás és környezet 3. Ökokritikai olvasatok (pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Bodor Ádám...) 4. Irodalomoktatás mindenkinek: az írás és olvasás figyelemgesztusai és a mindennapi gyakorlati tájékozódás 5. Új olvasási stratégiák és elméleti paradigmák az irodalomtanításban (pl. digitális bölcsészet, poszthumanizmus, object oriented ontology stb.) 6. Az esztétikai nevelés lehetőségei 7. A szövegekkel foglalkozó tudományok (pl. retorika, grammatika, poétika, esztétika, filozófia stb.) „találkozása” irodalomórán 8. Az irodalomtanítás komparatív megközelítése (pl. román és magyar, vagy magyarországi és romániai irodalomtanítási modellek) 9. Az olvasás médiumai 10. A Balassi-kutatás eredményei és a középiskolai oktatás 11. Elektra történetének értelmezései: Szophoklész, Euripidész, Bornemisza. 12. Fejezetek a magyar nyelvű iskolai színjátszás történetéből (pl. Csokonai iskoladrámája) 13. Magyar nyelvű művek világirodalmi összefüggésben (pl. Petőfi János vitézének forrásai (ókori, reneszánsz…) 14. Valamely, a 19. század második felében kiadott vidéki irodalmi lap, időszaki kiadvány, olvasóegylet, irodalmi társaság, színház működésének filológiai feltárása, irodalomszemléletének értelmezése 15. Világirodalmi toposzok újraértése a korai magyar modernizmus szövegeiben: a végzetes nő, a dandy, a Jónás-toposz a századvég-századelő magyar irodalmában 16. Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba c. könyvének hasznosíthatósága a kortárs irodalom megértésében 17. Az írás szerepe az identitás megformálásában Ottlik Géza Iskola a határon c. regényében 18. Weöres Sándor alternatív irodalmi kánonjának jellegzetességei, lehetséges hatásai a nevelésben 19. Valamely, a 19. század második felében kiadott irodalmi lap, időszaki kiadvány, olvasóegylet, irodalmi társaság, színház működésének filológiai feltárása, irodalomszemléletének értelmezése és az ilyen típusú kutatás hasznosíthatósága az irodalomról való gondolkodás oktatásában 20. Világirodalmi toposzok újraértése a klasszikus magyar irodalomban és a korai magyar modernizmus szövegeiben (a végzetes nő, a dandy, a Jónás-toposz, a bohém stb.) és a kulturális mintázatok értésének hasznosíthatósága az oktatási folyamatokban 21. Alternatív irodalmi kánonok a klasszikus és korai modern magyar irodalomban és ezek szerepe az iskolai irodalomoktatásban 22. Irodalom és kapitalizmus összefüggései a 19. századi magyar és világirodalomban: társadalomtudományos szempontok az iskolai irodalomoktatásban 23. A diakronikus olvasatok kínálta intertextualitás mint lehetséges út a régi szövegekhez az iskolai oktatásban 24. A másság értékelése, értelmezése, elfogadása és a középkori magyar/világirodalmi szövegek olvasása irodalomórán 25. A középkori szöveg (művészet) allegorikus-szimbolikus beszédmódja mint a játékosítás lehetősége 26. Házi olvasmány – szabadulószoba – (igényes fantasy-irodalom) – középkori irodalmiság és világkép – olvasói élmény gimnáziumi osztályokban 27. Valamely 19. századi szerzői életmű, szépirodalmi korpusz vagy irodalmi jelenség értelmezése Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Név, funkció Témák, területek e-mail Bakos Áron, tanársegéd Átmeneti rítusok; katonaság, háború, konfliktusok; írásantropológia; tárgykultúra Keszeg Vilmos, egyetemi tanár Hiedelmek, helyi mítoszok, helyi szokások, paraszti írásbeliség, élettörténet, népköltészet, helyi emlékezet vkeszegv@gmail.com Könczei Csilla, előadótanár Vizuális kultúra, táncantropológia kcsilla2003@yahoo.com Pozsony Ferenc, egyetemi tanár Helyi szokások, balladák, helytörténet, interetnikus kapcsolatok pozsonyferenc@yahoo.com Szabó Á. Töhötöm, adjunktus Gazdálkodási hagyományok, tájfenntartási és tájhasználati hagyományok, helyi szokások szabo_tohotom@yahoo.com Szikszai Mária, adjunktus Művészetantropológia, képek és szimbólumok, helyi emlékezet szikszaimaria@@yahoo.com Tánczos Vilmos, egyetemi tanár Vallási kultúra és vallási hagyományok, csángó kultúra, helyi szokások, népköltészet, képek és szimbólumok tanczosvilmos@yahoo.com Kutatási terv Az I. fokozatra jelentkező pedagógusok felvételéről a kijelölt bizottság a jelöltekkel folytatott beszélgetés (kollokvium) alapján dönt. Az I. fokozati tudományos dolgozat egy jövőbeni hosszú távú kutatómunka eredménye kell legyen, ennek megfelelően, tükröznie kell a jelöltnek a választott témában való elmélyülését, a kritikai elemzés képességét, illetve az empirikus vizsgálat lebonyolításához szükséges ismereteket és adottságokat (pl. a probléma és a hipotézisek megfogalmazása, a kutatási módszerek kiválasztása, a mintaválasztás módja, az adatgyűjtés lebonyolítása, az adatok feldolgozása, elemzése és az értelmezése). Tehát a kollokvium témája a jelöltnek a 2023-2025 közötti időszakot felölelő tudományos munkájának a kutatási terve lesz, melyet az alábbi szempontok szerint kell kidolgozni és bemutatni. A kutatási tervben minden felsorolt pontnak kötelezően szerepelnie kell, kivételt képez a mellékletekre vonatkozó előírás. Ezen kívül a terv végén kötelezően szerepelnie kell 5-10 olyan szakirodalmi hivatkozásnak, amelyek szorosan kapcsolódnak a kutatás témájához. Formai követelmények: Times New Roman 12-es betűmérettel, másfeles sorközzel és sorkizárással szerkesszék. A maximális terjedelem 4 oldal. A kutatási tervet nem kell az iratkozáskor benyújtani, hanem a kollokviumra kell hozni.
Kollokviumi követelmények