A moldvai magyar nyelv szótára

A moldvai magyar nyelv szótára, amely a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet és Tanszék keretében készül, a hagyományos moldvai magyar nyelvi változat szótára lesz, azaz regionális szótár, tájnyelvi és tájszótár. A lexikográfiai problémák, a címszavak kijelölése, azaz a szótár anyagának körülhatárolása összefügg a nyelvváltozat körülhatárolásának kérdésével. Semmiképpen nem terjedhet ki azokra az újabb nyelvi fejleményekre, amelyek a moldvai magyaroknak az elmúlt évtizedbeli fokozottabb mobilitásához kapcsolódnak: a közmagyarból vagy akár az irodalmi nyelvből származó új elemekre. Mint a továbbiakban részletesebben is kifejtjük, a teljes kétnyelvűség állapotában gondot okoz a nyelvváltozatnak a romántól való elhatárolása.

Már Wichmann-nálés mindenkorábbi szerzőnél, gyűjtőnél fontos szempont volt a helyi nyelvi változat és hagyományos kultúra együttes vizsgálata, ill. ennek szótári feldolgozása. Az általunk tervezett munkának is kulturális jellegű szótárnak kell lennie, bizonyos értelemben a táj néprajzi lexikonának. Összefüggéseiben kell tükröznie a nyelvet és a kultúrát, szavakat és a hagyományos kultúra kategóriáit, fogalmait.

A céltehát egy olyan, lexikonszerű szótár megalkotása, amely a 20. századi kutatásokat összegezve egységben és lehetőleg a maga táji tagoltságában mutatja be a moldvai magyarok nyelvét és kultúráját. Elvileg azokhoz a magyar tájnyelvi szótárakhoz igazodik, amelyek az adott táji régió viszonylag teljes lexikai és frazeológiai, részben tulajdonnévi anyagát tartalmazzák (mint amilyen a Szamosháti Szótár és a Szegedi Szótár).

A szótár munkálatainak megtervezésére és elindítására 2002-ben nyílott lehetőség. Ekkor jelent ugyanis meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának az a pályázati felhívása, amely a moldvai magyarság hagyományos népi kultúrájának, sajátos nyelvi változatának vizsgálatához, értékeinek megörökítéséhez nyújt támogatást. Később az Akadémia és a Szülőföld Alap pályázati támogatásával folytathattuk a munkát.

A szótár munkálatainak előkészítő szakaszában és a szerkesztés munkálataiban a következő tanszéki és külső munkatársak vettek részt: a munkálatok vezetőjeként Péntek János, saját és hallgatóinak gyűjtéseivel Gazda Klára (népművészet, tárgyi kultúra), szintén elsősorban saját gyűjtéseivel Pozsony Ferenc (társadalomnéprajz), Tánczos Vilmos (archaikus ritualizált szöveggyűjtéseivel), Cs. Nagy Lajos (nyelvjárási anyag feldolgozásával), Murádin László (A romániai magyar nyelvjárások atlaszának négy moldvai kutatópontjáról származó anyagával), Pálfalvi Pál főiskolai tanár helyszíni gyűjtőként is a szótár botanikus mukatársaként, Nyisztor Tinka tudományos kutató a nyelvváltozat anyanyelvi beszélőjeként és a hagyományos népi táplálkozás és népi élet kutatójaként, Virt István tudományos kutató saját gyűjtéseivel (a népi temetkezés témaköréből), Csomortáni Magdolna adjunktus a földrajzi nevek feldolgozásával, Czégényi Dóra tanársegéd,  Demeter Éva, Zsemlyei Borbála és Lőrincz Kinga pedig szerkesztő és adminisztratív munkatársakként. Jelenleg Péntek János és Katona Hajnal a tanszék archívumában lévő anyag beszerkesztését végzi.

A cím viszonylag pontosan jelzi annak a nyelvjárási régiónak a határait, amelyre az anyaggyűjtés kiterjed, és amelynek szókincsét a szótárban feldolgozzuk. Ez Moldva, a Keleti-Kárpátok gerincén kívül eső terület. Nem terjed ki sem a Gyimesekre, sem a keleti székelységhez tartozó Kászonokra, sem a bukovinaiakra.

A szakirodalomban mind a lokalizálásban, mind a hivatkozásban zavart okoz a településnevek következetlen használata, és ez annak a következménye, hogy eddig kísérlet sem történt a magyar névváltozatok kodifikálására. A következetlenség főképpen a magyar névformák változataiban mutatkozik meg: ezek néha fonetikai változatok, mint a legszembetűnőbb Gyoszény, Zsoszény, Diószén stb., máskor a román és a magyar névforma váltakozása okoz zavart, és arra is van példa, hogy valamely településrész neve jelenik meg a szakirodalomban önálló helységnévként. Például két Újfalutis említ a szakirodalom, az egyik a déli csángóhoz tartozik, és ezt mi a helyi használatban közkeletű Belcseszkuval nevezzük meg, a másik az északi csángó Tráján. Ebben az esetben tehát a használatban elterjedtebb román névformákat használjuk. Máskor a magyar névforma mellett döntöttünk: Válészáka helyett Szárazpatak, Váliri helyett Rosszpatak, Pakura helyett Degettes, Petricsika helyett Kövesalja. Podorosról tisztáztuk, hogy az Lábnyik része, Albény pedig Bogdánfalva része, Gajcsána-Magyarfalu tulajdonképpen csak Magyarfalu, Gajcsána a községközpont neve.

Fontos előmunkálatként elvégeztük tehát ezt a munkát, amit a helységnevek kodifikációjának tekintünk (ebben Murádin László, Péntek János, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos vett részt). Az általunk kodifikált helységneveket minden további kutató és szerző figyelmébe ajánljuk. Ebből a meggondolásból csatoljuk itt is mellékletként. Bizonyára ezekkel kapcsolatban is lehetnek megalapozott ellenvetések, meg kellene mégis állapodni az egységes használatban, és talán azt is el lehetne fogadni, hogy amennyiben valamely további munkában a szerző szükségesnek látja a helységnevek rövidítéseinek használatát, ebben is általunk javasoltakat kövesse.

 

Murádin László–Péntek János–Pozsony Ferenc–Tánczos Vilmos:

 

Moldvai helységnevek betűrendes jegyzéke

(A moldvai csángó nyelvjárás atlaszában lévő számozással és tájegységi besorolással, valamint az általunk használandó rövidítésekkel)

 

Település neve magyarul	Számozás	Rövidítés	Település neve románul	Tájegység
Aknavásár	91	Av	Târgu Ocna	szcs
Álbény → Bogdánfalva része
Árgyevány	88	Ar	Ardeoani	szcs
Bahána	54	Bh	Bahna	szcs
Bákó		B	Bacău
Balanyásza	41	Ba	Bălăneasa	szcs
Balusest	74	Bl	Băluşeşti	écs
Barlád		Br	Bârlad
Belcseszku	5	Bu	Nicolae Bălcescu	dcs
Bergyila	87	Bgy	Berdilă?	szcs
Beringyest	12	Be	Berindeşti	szcs
Berzujok	85	Bk	Bârzuleşti	szcs
Berzunc	39	Bc	Berzunţi	szcs
Bogáta	61	Bo	Bogata	szcs
Bogdánfalva	1	Bf	Valea Seacă	dcs
Bogánfalva része	2	Bf	Valea Seacă	dcs
Borgovány	73	Bg	Bârgăuani	écs
Borzest	47	Bst	Borzeşti	szcs
Botosány		Bt	Botoşani
Bruszturósza	65	Bszt	Brusturoasa	szcs
Cserdák	58	Csk	Cerdac	szcs
Csík	11	Cs	Ciucani	szcs
Csügés	66	Csü	Ciugheş	szcs
Degettes	60	De	Păcurile	szcs
Diószeg	50	Dg	Tuta	szcs
Diószén	17	Di	Gioseni	dcs
Doftána	62	Do	Dofteana	szcs
Dókia	72	Dk	Dochia	écs
Dormányfalva	63	Df	Dărmăneşti	écs
Dózsa	10	D	Gheorghe Doja	szcs
Egyedhalma		E	Adjud
Esztrungár	32	Esz	Strungari	szcs
Esztufuj	38	Et	Stufu	szcs
Foksány		F	Focşani
Forrófalva	6	Ff	Faraoani	szcs
Frumósza	26	Fr	Frumoasa	szcs
Furnikár	21	Fu	Furnicari	szcs
Fűrészfalva	56	Fű	Ferestrău-Oituz	szcs
Gajcsána → Magyarfalu
Gajdár	34	G	Coman	szcs
Galac		Ga	Galaţi
Gerejest	70	Gt	Gherăeşti	écs
Gerlény	90	Ge	Gârleni	szcs
Glodurile	64	Gl	Glodurile	szcs
Gorzafalva	55	Gf	Oituz	szcs
Gutinázs	46	Gu	Gutinaş	szcs
Gyidrácska	37	Gy	Verşeşti	szcs
Gyoszény → Diószén
Husz		H	Huşi
Jászvásár		J	Iaşi
Jázuporkuluj	92	Jp	Iazu Porcului?	écs
Jenekest	35	Je	Enăcheşti	szcs
Jugán	71	Ju	Iugani	écs
Kalugarény	75	Kg	Călugăreni	szcs
Kápota	14	Kp	Capăta	szcs
Karácsonykő		Kk	Piatra Neamţ
Kelgyest	68	Kl	Pildeşti	écs
Ketris	19	Ks	Chetriş	szcs
Klézse	7	K	Cleja	szcs
Kománfalva	86	Kf	Comăneşti	szcs
Kotnár		Ko	Cotnari
Kövesalja	33	Ka	Petricica	szcs
Kukujéc	27	Ku	Cucuieţi	szcs
Külsőrekecsin	13	Kr	Fundu Răcăciuni	szcs
Lábnyik	16	Lb	Vladnic	szcs
Lábnyik része!	80	Lb	Vladnic	szcs
Lárga	3	Kg	Lărguţa	szcs
Lészped	25	L	Lespezi	szcs
Lilijecs	24	Li	Lilieci	szcs
Lujzikalagor	22	Lk	Luizi-Călugăra	szcs
Lunkamojnest	84	Lm	Lunca Moineşti?	szcs
Magyarfalu	15	M	Arini	szcs
Mojnest	29	Mj	Moineşti	szcs
Nagypatak	4	Np	Valea Mare	dcs
Nemc		N	Târgu Neamţ
Ojtoz		Oz	Oituz
Onyest	48	O	Oneşti	szcs
Pakura → Degettes
Palánka		Pa	Palanca	szcs
Petricsika → Kövesalja
Ploszkucény	43	Pl	Ploscuţeni	écs
Podoros → Lábnyik része
Pojánánukuluj	42	Pn	Poiana Nucului?	szcs
Pokolpatak	9	Pp	Valea Mică	szcs
Prálea	78	Pr	Pralea	szcs
Pusztina	28	P	Pustiana	szcs
Rácsila		Ra	Gârlenii de Sus	szcs
Radóc		R	Rădăuţi
Rekecsin	81	Re	Răcăciuni	szcs
Ripajepi	76	Rj	Bogdăneşti	szcs
Románvásár		Rv	Roman
Rosszpatak	40	Rp	Valea Rea?	szcs
Somoska	8	S	Şomuşca?	szcs
Szalánc → Templomfalva
Szálka		Sza	Seaca	szcs
Szabófalva	69	Sz	Săbăoani	écs
Szárazpatak	45	Szp	Valea Seacă	szcs
Szászkút	44	Szk	Sascut-Fântânele	szcs
Szeketura	23	Sze	Pădureni	dcs
Szerbek	31	Szb	Floreşti	szcs
Szeretvásár		Szv	Siret
Szitás	53	Szi	Nicoreşti	szcs
Szlánikfürdő	57	Szf	Slănic-Moldova	szcs
Szlániktorka	82	Szt	Gura Slănicului?	szcs
Szoloncka	30	Szc	Tărâţa	szcs
Szőlőhegy	51	Szh	Pârgăreşti	szcs
Szucsáva		Szu	Suceava
Templomfalva	59	Tf	Cireşoaia	szcs
Tamás	20	T	Tamaşi	szcs
Tatros	49	Tt	Târgu Trotuş	szcs
Terebes	89	Te	Trebeş	szcs
Tráján	67	Tn	Traian	écs
Trunk	18	Tr	Galbeni	dcs
Turluján	36	Tu	Turluianu	szcs
Újfalu	52	Úf	satu Nou	szcs
Újfalu → Belcseszku
Újfalu → Tráján
Újrekecsin		Úr	Dumbrăveni	szcs
Váleákimpului	83	Vk	Valea Câmpului?	szcs
Valény	77	Va	Văleni	szcs
Válészáka → Szárazpatak
Váliri → Rosszpatak
Vizánta	79	Vi	Vizentea Mănăstirească	szcs
Zsoszény → Diószén