< Vissza a szak honlapjára

Magyar Română English

Oktatás

Főoldal / Fontos tudnivalók /

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak szakmai tevékenységére vonatkozó szabáyzata

Kivonat

2012/2013 tanévtől érvényes

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem hallgatóinak szakmai tevékenységére vonatkozó szabáyzata

- Kivonat -

 

III. FEJEZET. A HALLGATÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

A hallgatók jogai

8. cikk.A tanulmányi éveik alatt a hallgatók a következő jogokkal rendelkeznek:

a) ingyenes oktatásban részesülhetnek az alapképzésen és a mesteri képzésen (az állami költségvetésből finanszírozott tandíjmentes helyek számának függvényében, illetve a rendelkezésre álló tanulmányi ösztöndíjak révén – amint ezt a Tanügyi Törvény szabályozza), a román állampolgárok, az EU tagállamainak polgárai, az EGT és az EK államainak polgárai (Tanügyi Törvény – 142. cikkely (4) bekezdés), továbbá, lakhelyüktől függetlenül, a román nemzetiséghez tartozók (Tanügyi Törvény – 205. cikk. (5) és (6) bekezdés).

b) egyidőben két szakot végezhetnek a törvények által előírt feltételek tiszteletben tartásával.

d) részt vehetnek a diákok tudományos tevékenységében, a kar vagy az egyetem által szervezett művészeti tevékenységben (együttesek, klubok), az egyetemisták művelődési háza által szervezett tevékenységekben, a egyetemi szintű vagy versenyszintű sporttevékenységben.

e) ösztöndíjakban és egyéb anyagi támogatásokban részesülhetnek a törvényes feltételek és az Egyetem belső szabályzatában foglaltak tiszteletben tartásával.

f) a törvény által biztosított ingyenes orvosi ellátásban részesülhetnek

g) kollégiumi szálláshelyet igényelhetnek, illetve az egyetem menzáján vagy más hasonló létesítményekben étkezhetnek, amelyek működését az érvényes jogszabályok írják elő és szabályozzák.

h) mobilitást biztosító ösztöndíjakban részesülhetnek, hogy ezáltal más belföldi vagy külföldi egyetemeken vehessenek részt képzésben. Az ERASMUS és CEEPUS ösztöndíjakat az erre vonatkozó szabályzatok alapján ítélik oda a jelentkezőknek.

k) a tanulmányok megszakításának időtartamára a hallgató elveszíti a törvény által számára biztosított jogokat (kollégium, ösztöndíj, városi tömegközlekedési és vasúti utazástámogatás)

l) az állami költségvetésből finanszírozott tandíjmentességet élvezhetnek a felvételi vizsgán elért átlag alapján, illetve az egyes tanulmányi években elért eredmények függvényében.

n) ingyenesen kapják meg az okleveleket, illetve a hallgatói státust bizonyító okmányokat (beleértve a tanulmányi előmenetelt tartalmazó törzskönyvi kivonatot, az egyetemi oklevelet, mérnöki oklevelet, a mesteri és doktori okleveleket, az oklevelek mellékleteit képező dokumentumokat, igazolásokat, diákigazolványokat, és könyvtári belépőket).

 

A hallgatók kötelezettségei

9. cikk.A hallgatók kötelesek:

a) teljesíteni megfelelő minőségben és határidőre valamennyi, a tanterv és az oktatási program által előírt követelményeket a szakmai felkészülés kiválóságának jegyében.

b) tiszteletben tartani az egyetemi Carta és az ehhez igazított belső szabályzatok rendelkezéseit.

c) a tanintézményekben, a kollégiumokban és a hallgatók számára kialakított helyiségekben található javakat rendeltetésszerűen és felelősségteljesen használni. A károkozást az érvényes szabályzatok értelmében büntetik.

d) határidőre kifizetni a tandíjakat és az esetleges késedelmi kamatokat. A tandíjak és más díjak értékét, illetve az ezek megfizetése alól való mentesség feltételeit a Szenátus határozza meg.

e) teljesíteni a tanintézmény által kirótt pénzügyi kötelezettségeket, amelyeket a tanulmányi szerződés aláírásával vállalt fel a hallgató.

f) megfizetni a tandíjjal vagy más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatosan felmerülő tartozásokat, az újra törzskönyvezés kérvényezését megelőzően.

IV. FEJEZET: AZ EGYETEMI ÓRÁK LÁTOGATÁSA

 

10. cikk.

A kötelező tantárgyak, az opcionális és fakultatív tárgyak felvétele a Tanulmányi szerződés révén történik, amelyet a kar dékánja és a hallgató köt meg, és amelyet on-line formában az ACADEMIC INFO felület segítségével töltenek ki a hallgatók. A Tanulmányi szerződést a II., III./IV. évfolyamok, valamint a mesteri képzés II. évfolyama minden év májusában töltik ki.. A webes felületen történő kitöltés után a tanulmányi szerződéseket a hallgatók kinyomtatják, és leadják a kar titkárságán. Abban az esetben, ha a Tanulmányi szerződés módosul a nyári/őszi pótvizsgaidőszakok után, a hallgató újra kitölti azt az ACADEMIC INFO felületen, majd leadja azt a szak titkáránál. Módosításokat csak a tanév kezdetéig lehet eszközölni.

Az elvárásokat a tanár a Tanmenetben tünteti fel, ezt pedig az oktatási tevékenység megkezdése előtt a hallgató rendelkezésére bocsátja.

Az óralátogatási kötelezettségeket elmulasztó hallgatók vizsgáról való kizárással büntethetők, illetve azzal, hogy az illető hallgató köteles lesz újra felvenni a tantárgyat és újra kijárni az órákat a Kari Tanács által megszabott feltételek tiszteletben tartásával.

A félévek során a tanórákon esettanulmányok megbeszélésére, referátumok megvédésére, tematikus vitákra, zárthelyi dolgozatokra kerülhet sor. A hallgatók részvételét ezen tevékenységekben és az itt elért eredményeiket bizonyos arányban figyelembe veszik a végső vizsga során. Ezt az arányt a tantárgy jellegének figyelembe vételével határozzák meg, és feltüntetik a tantárgyra vonatkozó tanmenetben.

11. cikk.Az egészségügyi problémákra való hivatkozást csak az erre jogosult egészségügyi intézmények által kibocsátott igazolások alapján fogadják el mentségül. Ezt az igazolást a kibocsátásától számított 5 napon belül köteles a hallgató a kari titkárságon leadni, ahol ezt iktatják és az igazolási kérelemhez csatolják.

A gyakorlati órák (laboratórium, gyakorlat, projekt stb.) esetében bepótolandó igazolt vagy igazolatlan hiányzások maximális hányada az össz-óraszám legfeljebb 15%-a lehet. Erről a Kari Tanács hivatott dönteni. Ezeket a hiányzásokat pótdíj ellenében lehet bepótolni a félév végéig a gyakorlati órákat vezető tanár által megszabott program alapján. A gyakorlati tevékenységek (laboratórium, projekt stb.) esetében a Kari Tanács megszabja az elfogadott de bepótolandó hiányzások számát. Ha a pótlást a hallgató elmulasztja, köteles lesz újra felvenni a tantárgyat a következő tanévben. A pótlás a gyakorlati órákat vezető tanár által megszabott program szerint történik a szóban forgó félév pótvizsga időszakát megelőzően.

 

V. FEJEZET: A KREDITEK MEGSZERZÉSE, AZ EGYETEMI ÉV ELVÉGZÉSE

 

12. cikk.Az egyetemi alapképzésben megszerezhető átvihető kreditek száma 180/240 kredit között mozog (az ECTS szerint).

A mesterképzésben megszerezhető átvihető kreditek száma 60/120 kredit között mozog (az egyetemi évek számának függvényében). A két oktatási szinten (alapképzés és mesteri képzés) megszerzett kreditek száma legkevesebb 300 átvihető kredit.

A kreditek csak ugyanazon oktatási szint esetében vihetők át.

13. cikk.A BBTE keretében a tantárgyakhoz a következőképpen rendelnek krediteket:

a)  minden félévben a kötelező és szabadon választott szaktantárgyak összesen 30 kreditet érnek (a nappali, a csökkentett óralátogatású, és a távoktatási oktatási formák esetében).

b)  a záróvizsgákon zajló próbákhoz és a szakdolgozathoz külön krediteket rendelnek  Összesen 20 kreditet rendelnek az államvizsgához: 10 kreditet a záróvizsgához, és 10 kreditet a szakdolgozat megvédéséhez / 10 kreditet a mesteri dolgozat megvédéséhez.

c)   a kötelező idegen nyelv félévenként 3 kreditet jelent (2 vagy 4 félév 3-3 kredittel a tanulmányi évek során). Ezt bele lehet foglalni a félévi 30 kreditbe, vagy fel lehet tüntetni külön is. Ha a kar egy második idegen nyelv oktatása mellett határoz, ez újabb 3 kreditet ér félévenként, de ezt már nem számítják bele a kötelező 30 kreditbe.

d)  a kötelező tantárgyként szereplő Testnevelés és sport nem rendelkezik kredittel, ebből a tantárgyból Sikeres/Sikertelen minősítést kap a hallgató.

e)  a fakultatív tantárgyak külön kreditszámmal rendelkeznek, ezt a törzskönyvi kivonatban jegyzik. Ebbe a kategóriába tartozik a második idegen nyelv is, amely 3 kredittel rendelkezik, azokon az egyetemeken, ahol ez nem kötelező.

f)   a pedagógiai modulhoz tartozó tantárgyak fakultatív jelleggel bírnak. Külön kreditszámot rendelnek hozzájuk.

g)  A szakmai gyakorlatkülön kreditekkel rendelkezik, és a hallgatók a teljesítés után érdemjegyet kapnak. A szakmai gyakorlathoz rendelt krediteket bele lehet foglalni a kötelező félévi 30 kreditbe, vagy fel lehet tüntetni külön is.

A kolozsvári BBTE hallgatói felvehetik más karok/szakok/programok tantárgyait is, ezeket választott vagy fakultatív tantárgyként jegyzik a tanulmányi program (szak) függvényében, amelynek hallgatói. Az így felvett tantárgyakból elért eredményeket feltüntetik a kar által vezetett Törzskönyvben, illetve az oklevél mellékletét képező Törzskönyvi Kivonatban, amelyet a szintén a kar bocsát ki a hallgató számára.

A hallgató a tantervben szereplő tantárgyhoz rendelt krediteket akkor szerzi meg, ha az illető tantárgyból sikeresen levizsgázott. A krediteket nem lehet részleteiben megszerezni.

Egy tantárgyhoz rendelt krediteket csak egy félévben lehet figyelembe venni. Ez a félév lehet az a félév, amelyben a hallgató megszerezte a krediteket, vagy egy következő félév.

14. cikk.A hallgatók szakmai felkészültségét a tanulmányi évek teljes időtartama alatt ellenőrzik a szemináriumi tevékenységek, a dolgozatok, a projektek és más értékelési módszerek (zárthelyi dolgozatok, kollokviumok) segítségével, továbbá vizsgák révén, amelyeket a tanév szerkezetének függvényében megjelölt vizsgaidőszakban tehetnek le a hallgatók. Az egyetemi oktatás alapegysége a félév. Egy félév 14 oktatási hetet tartalmaz, amelyet egy 3 hetes vizsgaidőszak követ, majd egy újabb hét pótvizsgaidőszak zár le.

A pótvizsgaidőszakot a rendes vizsgaidőszak után szervezik meg, azonban a II. félévi pótvizsgaidőszak megszervezésének időpontját a Kari Tanács határozza meg.

Az ismeretek ellenőrzésea következő formákban történhet: vizsga, kollokvium, zárthelyi dolgozat. Az oktatási tevékenységben és a tanórákon való részvételt a tantárgy jellegzetességeinek függvényében szabályozzák. Erről a Kari Tanács dönt a tantárgyat tanító oktató javaslata alapján és a tanszékvezető jóváhagyásával. A sikeres vizsgák minimális és általános feltételeit a Kari Tanács határozza meg.

A vizsgán vagy más ismeretellenőrzés során elért eredményt a kar dékánja megsemmisítheti, ha bebizonyosodik, hogy a hallgató csalás révén szerezte érdemjegyét. A vizsgán való csalás vagy csalási kísérlet az egyetemről való kizárással sújtandó.

A hallgatók csak akkor jelentkezhetnek vizsgára, ha részt vettek a kötelező laboratóriumi, gyakorlati órákon és projektekben, amint azt a tanmenet előírta számukra (teljes vagy részleges óralátogatási kötelezettséggel), és amint azt a Kari Tanács meghatározta, illetve a tanulmányi szerződésben foglaltak tiszteletben tartásával.

15. cikk. A vizsgáztatás módját minden egyes tantárgy esetében külön határozzák meg az oktató javaslatára és a Kari Tanács jóváhagyásával. Ezt a hallgatók tudomására hozzák minden félév elején a Tanmenet révén, amelyet a kari honlapon tesznek közzé.

16. cikk. A vizsgáztatás kötelező módon a szóban forgó tantárgyat oktató tanár által történik, felügyelőként pedig jelen van a szemináriumokat, gyakorlati órákat, laboratóriumi tevékenységek irányító oktató, vagy egy másik szaktanár. Abban az esetben, ha a tantárgyat oktató tanár nyomós okból hiányzik, a tanszékvezető egy kéttagú vizsgabizottságot nevez ki a szakbizottság javaslata alapján.

17. cikk.A hallgató pedig fellebbezést nyújthat be az érdemjegy vonatkozásában annak az ACADEMIC INFO felületen való közlésétől számított 48 órán belül. A hallgatók megjelenhetnek a vizsgán, ha teljesítették a tanmenetben rögzített követelményeket.

A hallgatók megjelenhetnek a vizsgán, ha teljesítették a tanmenetben rögzített követelményeket. A vizsgán náluk kell lennie a Leckekönyvüknek, amelybe a tanár a vizsga végeztével kötelező módon beírja a kapott érdemjegyet. Azoknak a tantárgyaknak az esetében, ahol a végső érdemjegy több részjegyből áll össze, a tanár köteles egy kerekített jegyet hozni a hallgató tudomására, amelybe beleszámította valamennyi osztályozott tevékenységét. A részjegyek vonatkozásában a tanmenetnek pontosan tartalmaznia kell az egyes feladatok súlyozási arányát.

A kitöltött, és az oktató tanár, valamint a felügyelő tanár által aláírt vizsgakatalógusokat, a vizsgáztató kötelező módon leadja a titkárságon a szóbeli vizsgát követően legtöbb két munkanapon belül, az írásbeli vizsgát követően pedig legtöbb három munkanapon belül. A vizsgakatalógusokat aláírja a szak titkára is, abban a pillanatban, hogy a vizsgáztató tanár leadja azokat, hogy ezáltal igazolja a hallgatókra vonatkozó adatok helyességét.  Más hallgatókat nem lehet feltüntetni a vizsgakatalógusban. A vizsgakatalógusokat csoportonkénti, illetve tantárgyankénti lebontásban készítik elő. Miután a vizsgáztató tanár kitöltötte és aláírta a vizsgakatalógusokat, azokat a dékán is aláírja, majd lepecsételik azokat.

A kari titkárság a vizsgakatalógusok kézhez vételétől számított legtöbb 3 napon belül köteles feltölteni az eredményeket az ACADEMIC INFO felületre is. A vizsgára nem jelentkező hallgató neve mellé a „hiányzó” megjegyzés kerül be a vizsgakatalógusba. Kivételt képeznek azok a hallgatók, akik esetében a tanulmányi helyzet lezárási határidejének meghosszabbítását hagyták jóvá (hallgatói mobilitás, nyílt vizsgaidőszak).

 

22. cikk. Integralista hallgatónak számít az a hallgató, aki a tanév során megszerezte az összes kreditet (60 vagy a tanterv szerint több kreditet), ami a kötelező és a választható tantárgyakhoz tartozik. A tanulmányi átlag kiszámítása során, a le nem tett vizsgák esetében az érdemjegy zérussal egyenlő, a krediteket azonban beleszámítják az átlag kiszámításába.

A hallgatók eredmény szerinti besorolása a félévi súlyozott tanulmányi átlag alapján történik. Ez alapján igényelhetnek bizonyos kedvezményeket is (ösztöndíjakat, diáktáborokba való belépőt stb.). Ezek odaítélésénél mindig az igénylés tárgyát képező félévet megelőző félévben elért eredményeket veszik figyelembe (a tanterv figyelembe vételével). A kollégiumi elhelyezés esetében az előző tanulmányi év súlyozott átlaga számít a helyek elosztásánál. A súlyozott átlagba nem számítanak bele a fakultatív tantárgyak, a testnevelés és az idegen nyelv, ha ezt tantervileg nem számították bele a 30/60-as kreditkonstrukcióba.

23. cikk.Egy egyetemi évben, a hallgatók kétszer jelentkezhetnek vizsgára (javító vizsgát is beleértve) minden egyes tantárgyból, amely a szóban forgó tanévre kötött Tanulmányi szerződésben is szerepel, de egy vizsgaidőszakon csak egyetlen alkalommal vizsgázhatnak. A Tanulmányi szerződésben szereplő tantárgyakból az esedékes vizsgaidőszakban tartott vizsgáról való távolmaradás a hallgató egyik vizsgalehetőségének elvesztéséhez vezet.

A hallgatóknak jogukban áll javító vizsgára jelentkezni függetlenül attól, hogy milyen érdemjeggyel mentek át a vizsgán, illetve hogy a szóban forgó vizsgaidőszakban a többi vizsgájuk sikerültek-e vagy sem. A hallgatóknak egy pótvizsgaidőszakban annyi javító vizsgához van joguk, ahány sikeres vizsgájuk volt a szóban forgó félévben.

A hallgatók megjelenhetnek a javító vizsgán, de érdemjegyük csak akkor módosul, ha nagyobb az első megszerzett osztályzatnál.

24. cikk. Ha valamely, a Tanulmányi szerződésbe felvett választható tantárgyból a hallgatónak nem sikerül levizsgáznia, az alábbi lehetőségek közül választhat.

a)     tandíjkötelességet vállal a szóban forgó választható tantárgyból, hogy azt másodszor is felvehesse

b)     tandíjkötelességet vállal egy másik választható tantárgyból, amely azonos kreditszámmal rendelkezik, és amellyel helyettesíti az előző választható tantárgyat

Az a hallgató, akinek valamely fakultatív tantárgyból nem sikerül átmenő osztályzatot szerezni, nem köteles újra felvenni a szóban forgó fakultatív tantárgyat, és más fakultatív tantárgyat sem.

Azok a fakultatív tantárgyak, amelyek a Tanárképző Intézet tantervében szerepelnek és a pedagógiai modul (pszicho-pedagógiai és módszertani felkészítés) elvégzését célozzák, az államilag finanszírozott helyeken levő hallgatók számára ingyenesek. A tandíjköteles helyen tanuló hallgatók számára, a pedagógia modulra vonatkozó tandíjat a karok, illetve a Tanárképző Intézet javaslata alapján az Egyetem Szenátusa határozza meg.

25. cikk.Valamely egyetemi év sikeres elvégzéséhez, illetve a következő évbe való átlépéshez a maximálisan megszerezhető 60 kreditből minimum 30 kredit megszerzése szükséges a kötelező tantárgyakból (szaktantárgyak, alaptantárgyak és kiegészítő szaktantárgyak). Azokat a hallgatókat, akiknek a maximálisan megszerezhető 60 kreditből minimum 30 kreditet nem sikerül megszerezniük a kötelező tantárgyakból (szaktantárgyak, alaptantárgyak és kiegészítő szaktantárgyak), törlik az egyetemi törzskönyvből.

A tandíjak és a késedelmi kamatok határidőre történő megfizetésének elmulasztása a következő tanév kezdetét megelőző 10. napig, a hallgató az egyetemről való kizárását vonja maga után.

26. cikk.Azok a hallgatók, akiket a 25. cikkely rendelkezései értelmében töröltek az egyetemi törzskönyvből, újra beírhatók tandíjköteles helyre (kivéve az I. éves hallgatókat, akiknek az esetében nincsen lehetőség újrairatkozásra) ugyanazon tanévre (az el nem végzett egyetemi évre) a törléstől számított 5 éven belül, a hallgató kérésére és a Kari Tanács jóváhagyásával. Az újrairatkozások száma nem haladhatja meg a tanévek számát (3 újrairatkozás a 3 éves képzés esetében, 4 újrairatkozás a 4 éves képzés esetében, 2 újrairatkozás a mesteri fokozatú képzés esetében).

Az újrairatkozási kérelmet a kar titkárságán kell letenni a tanév kezdete előtt legalább 10 nappal. Az újrairatkozás pillanatában a hallgató köteles kifizetni az újrairatkozási díjat és a tandíj első részletét.

Az a hallgató, aki tandíjköteles helyre iratkozott újra, a tanév végén részt vehet a tandíjmentes helyek újraelosztásáért folyó rangsorolásban, ha megfelel a tanév elvégzéséhez szükséges feltételeknek.

27. cikk.Azok a hallgatók, akiknek nem sikerült megszerezniük a következő tanévbe való átlépéshez szükséges minimális krediteket, és visszairatkoznak ugyanarra a tanévre, kötelesek eleget tenni azon évfolyam számára előírt tantervi elvárásoknak, amellyel együtt végzik a szóban forgó egyetemi évet.

28. cikk.Azok a hallgatók, akik elkezdhetik a következő tanévet, de olyan elmaradott vizsgájuk van, amelyet a régi tanterv alapján egész éves anyagból kellett volna letenniük, viszont az új tanterv értelmében két féléves tantárggyá alakult, a következő lehetőségek közül választhatnak: egyetlen vizsgát tesznek a teljes (két féléves) anyagból, vagy két külön vizsgát tesznek a kiírt vizsgaidőszakokban. Ebben az esetben a vizsgára való jelentkezés feltétele a vizsgadíj befizetése.

Abban az esetben, ha egy le nem tett tantárgy nem szerepel az aktuális tantervben, de szerepel azon évfolyamra érvényes tantervben, amellyel a hallgató a tanulmányait végzi, a hallgató felveszi a tantárgyat a Tanulmányi szerződésbe tandíjköteles formában, majd a tantárgyat oktató tanárral folytatott konzultációk segítségével végzi el azt. A szóban forgó tantárgyból a hallgató a tantárgyat oktató tanárnál vizsgázhat, a vizsgán részt vesz az egyetemi oktató, aki a gyakorlati órákat, projekteket, laboratóriumi munkákat vezette.

Egy előbbi egyetemi évben letett vizsgát letett vizsgaként ismerik el még akkor is, ha megváltozik a tantárgyhoz tartozó kreditek száma.

Az előbbi cikkely rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha a tanterv módosulása miatt valamely egy féléves tantárgyat két féléves tantárggyá alakítják, vagy egy két féléves tantárgyat egy félévessé vonják össze.

A hasonló helyzeteket a Kari Tanács határozataiban szabályozzák.

Azoknak a végzős hallgatóknak a számára, akiknek előző félévekből elmaradott vizsgái vannak, de a hozzájuk rendelt össz-kreditszám nem haladja meg a 20-at, a Kari Tanács elrendeli egy kiegészítő vizsgaidőszak megszervezését, amelyre a záróvizsgára való beiratkozást megelőzően kerül sor. Ezen vizsgákra való jelentkezés előfeltétele a vizsgadíj befizetése, amelynek értéke az illető vizsgához rendelt érték 50%-a, mivel csak egyszeri vizsgalehetőséget biztosít a hallgatónak.

 

31. cikk. Valamely egyetemi év elvégzése után a hallgatóknak jogukban áll jelentkezni az államilag támogatott tandíjmentes helyekre, amelyeknek elosztása az Egyetem Szenátusa által jóváhagyott módon történik.

 

 

VI. FEJEZET: A TANULMÁNYOK FOLYTATÁSA, A TANULMÁNYOK MEGSZAKÍTÁSA, ÁTHELYEZÉS, ÚJRAIRATKOZÁS

 

40. cikk.A hallgató kérésére a Kari Tanács engedélyezheti a tanulmányok megszakítását egy, maximum két éves időszakra (összesen a tanulmányi évek alatt), feltéve ha a hallgató már elvégzett legalább két félévet.

A tanulmányok megszakítására vonatkozó kérelmet a kar titkárságán kell letenni a tanév kezdete előtt legalább 10 nappal.

A tanulmányok megszakítása kérhető bármelyik félév közben az alábbi esetek fennállásakor:

a)     egészségügyi problémák fennállása (a hallgató minimum 20 napos kórházi kezelésre szorul, és ezt orvosi igazolással tudja bizonyítani, és az orvos is javasolja a tanulmányok megszakítását), várandósság vagy gyermeknevelési szabadság

b)     más alapos okok, amelyeket a kari szabályzat határoz meg (külföldi ösztöndíj, két szak / képzési ág párhuzamos végzése)

Az ilyen helyzetben levő hallgatóknak visszatérésük után azokat a feltételeket kell teljesíteniük, amelyeket annak az évfolyamnak is, amellyel a szóban forgó hallgatók végzik tanulmányaikat. Ezt a tényt a hallgató tudomására kell hozni a tanulmányok megszakításának pillanatában, a kérvényen pedig fel kell tüntetni, hogy az érintett hallgató tudomásul vette ezt a tényt. A hallgató megőrzi azt a státusát, amelyek a tanulmányai megszakításának pillanatában rendelkezett. A tanulmányok folytatásakor a tandíjköteles helyen tanuló hallgató jelentkezhet tandíjmentes helyre. Ebben az esetben a tanulmányi év befejezésekor elért két féléves súlyozott átlag alapján történő rangsorolásban vesz részt.

Azon hallgatók, akik a törzskönyvből való törlés helyzetében vannak, nem szakíthatják meg tanulmányaikat.

A tanulmányok megszakítási időszakának lejártakor a hallgató  kérelmet nyújt be a tanulmányok folytatására  a tanév kezdete előtt legalább 10 nappal. Ellenkező esetben törlik az egyetemi törzskönyvből.

A megszakítás előtti utolsó félévet és a folytatás utáni első félévet a kreditek megszerzésének szempontjából egymást követő félévnek tekintik.

42. cikk.A kicsapott és a visszalépő hallgatók, akiknek a beiskolázása a 288/2004-es törvény értelmében történt, a jelen szabályzat értelmében újrairatkozhatnak (a törzskönyvből való törléstől számított 5 éven belül) kérés alapján ugyanarra a szakra (kivéve az első éves hallgatókat, akiknek az esetében nincsen lehetőség újrairatkozásra) a Kari Tanács beleegyezésével, és a Rektor Határozata alapján. Ezek a hallgatók tandíjköteles helyre kerülnek és arra az évfolyamra írják be őket, amely az általuk megszerzett kreditek, illetve a tantervek és tanmenetek összevetése alapján megfelel képzettségi szintjüknek. Ezek a hallgatók kötelesek letenni a különbözeti vizsgákat ugyanazon feltételek mellett, amelyek az átiratkozó hallgatókra vonatkoznak (l. az előző cikkely rendelkezéseit). A hallgatók újrairatkozása csak olyan hosszúságú időtartamra lehetséges, amely nem haladja meg a képzési szint normális időtartamát (3, illetve 4 félév alapképzésen és 2 félév mesteri képzésen).

A kizárt és visszalépő hallgatók, akik újra kívánnak iratkozni, de ezirányú kérvényüket az előírt 5 éves időszakot meghaladó időpontban nyújtják be, jelen cikkely értelmében csak felvételi vizsga nyomán iratkozhatnak újra.

Azok a hallgatók, akiknek beiskolázása a 84/1995-ös Törvény értelmében történt, és törölték a törzskönyvből vagy visszaléptek, nem folyamodhatnak újrairatkozásért. Ezen hallgatók akkor szerezhetik vissza egyetemi hallgatói státusukat, ha sikeres felvételi vizsgát tesznek. Ebben az esetben a régebben megszerzett kreditjeiket elismerik, illetve az 5%-os küszöb tiszteletben tartásával lehetőségük nyílik egy év alatt két egyetemi évet végezni, kivéve az utolsó tanulmányi évet. Ezek a hallgatók a teljes tandíjat megfizetik tanulmányaik teljes időtartamára, még akkor is, ha a tantárgyak egy részét elismerte a kreditelismeréssel foglalkozó kari szakbizottság.

43. cikk.Azok a hallgatók, akik más belföldi egyetemek hallgatói voltak, és onnan visszaléptek vagy kicsapták őket, csak akkor gyakorolhatják az előbbi cikkely által biztosított jogokat, ha egyetemi hallgatói státusukat felvételi vizsgán szerezték vissza, amelyet a kolozsvári BBTE által kidolgozott Felvételi Szabályzat értelmében szerveztek meg.

44. cikk.Az újrairatkozási kérelmeket, illetve a tanulmányok folytatására vonatkozó kérelmeket, valamint az áthelyezési kérelmeket csak akkor hagyják jóvá, ha a hallgató kifizette a vonatkozó díjakat / adósságokat.

 

VIII. FEJEZET: A TANULMÁNYOK BEFEJEZÉSE

 

52. cikk.A záróvizsgára azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik végzős státussal rendelkeznek, vagyis teljes mértékben elvégezték az illető szak / képzési ág esetében érvényes tantervben számukra előírt programokat.

A februári záróvizsga-időszakban nem jelentkezhetnek azok a végzős hallgatók, akik a tanév végi rangsorolásban nem vettek részt (sem pedig a régebbi tanévek végén történő rangsorolásban).

Copyright © 2011 Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelv és Irodalom Szak, Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Készítette a Weblap.ro