< Vissza a szak honlapjára

Magyar Română English

Oktatás

Főoldal / Képzési szerkezet /

2024-06-25 02:36:05

Doktori képzés

A doktori képzés a romániai felsőoktatási képzés legmagasabb szintű, kutatásra irányuló formája, általában három éves nappali képzést jelent állami támogatással vagy költségtérítéses formában.  A Hungarológia Doktori Iskola a legrégebbi magyar nyelvű doktori iskola a romániai fesőoktatásban, jelenleg a három romániai magyar nyelvű doktori iskola egyike.                                          Önálló honlapja itt érhető el, vezetője dr. habil. T. Szabó Levente.  

A doktori felvételiről

Jelentkezni mindig azoknak a témavezetőknek valamelyikéhez lehet, akik az adott egyetemi évben felvételi témaköröket ajánlanak. A felvételi írásbeli vizsgájára a majdani szakmai irányító által kijelölt irodalomjegyzék alapján kerül sor, ezt követően a jelölt szóbeli vizsgán mutatja be doktori kutatási tervét és válaszol a felmerülő szakmai kérdésekre.

 

A 2023-as év felvételi vizsga eseménynaptára

Beiratkozás:

2023. július 10–14.

2023. szeptember 4–8.

Felvételi vizsga:

2023. július 17., 9 óra

2023. szeptember 11., 9 óra

A beiratkozási szándék megerősítése:

2023. július 24–26. 14.00 óráig

2023. szeptember 18–20. 14.00 óráig

A beiratkozásra vonatkozó információk a Doktori Tanulmányok Intézetének honlapján olvashatóak.

Amennyiben szándékában áll jelentkezni, minél korábban vegye fel a kapcsolatot, és jelezze szándékát választott irányító tanárának.

Az egyes témavezetők által ajánlott helyek száma és típusa (nappali ösztöndíjas helyek, nappalis helyek ösztöndíj nélkül vagy fizetéses helyek) május és június folyamán dől el a minisztériumi és egyetemi döntések függvényében. A helyek végleges számát előreláthatólag június közepén hozzuk nyilvánosságra.

Az őszi felvételin csupán a nyári felvételin szabadon maradt helyekre lehet pályázni. Abban az esetben, ha a nyári és őszi felvételik nyomán a BBTE többi doktori iskolájában maradnak helyek, a doktori iskola kérheti azok újraosztását saját (várólistás) felvételizői számára.

A doktori iskola által meghirdetett helyekre egyenlő feltételekkel pályázhat az EU minden állampolgára. A felvételivel kapcsolatos részletes adminisztratív tudnivalók (román, magyar és angol nyelven) a doktori iskolák titkárságának honlapján érhetők el: https://doctorat.ubbcluj.ro/hun/felveteli/

Felvételit hirdető doktori témavezetők

Benő Attila: 1 tandíjmentes hely

Berszán István: 1 ösztöndíjas hely, 1 tandíjas hely

Domokos Johanna: 1 tandíjmentes hely, 1 tandíjas hely

Egyed Emese: 1 tandíjas hely

Gábor Csilla: 1 tandíjmentes hely

Pozsony Ferenc: 1 tandíjas hely

Tánczos Vilmos: 1 tandíjmentes hely

T. Szabó Levente: 1 ösztöndíjas hely, 1 tandíjas hely

 

A Hungarológia Doktori Iskola felvételi vizsgája:

1. a felvételizők beiratkozáskor az általuk választott irányító szakmai témaköréhez kapcsolódó 3-5 oldalas kutatási tervet nyújtanak be magyar nyelven a doktori iskola titkárságának (a hungarologia.lett@ubbcluj.rocímen) és az irányítónak. A tervnek tartalmaznia kell a kutatási probléma részletes szakmai kifejtését és indoklását, a tervezett kutatás fő hipotéziseit, a kérdéskörben való előzetes szakmai tájékozottságot bizonyító szakirodalmi összefoglalót, illetve a kutatás megszervezésének gyakorlati vetületéhez kapcsolódó alapvető információkat (például a kutatás időbeli megtervezését a doktori évek időszakára). A felvételi szóbeli vizsga a kutatási terv bemutatásából és a felmerülő kérdésekre adott válaszból áll.

2. az írásbeli vizsga a választott irányító által meghirdetett témakör szakirodalmából

A felvételivel kapcsolatos gyakorlati kérdésekre a doktori iskola titkársága (hungarologia.lett@ubbcluj.ro) válaszol (személyes ügyfélfogadási idő a doktori iskola székhelyén: naponta 8-9 óra között).

Doktori témajavaslatok

 

  •      Dr. habil. Benő Attila egyetemi tanár

            Témakör: Szociolingvisztikai folyamatok, nyelvi érintkezések

 

Irodalomjegyzék:

Benő Attila: Kontaktusjelenségek az erdélyi magyar nyelvváltozatokban. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2014.

Lanstyák István: A kölcsönszavak rendszerezéséről. In: Uő. Nyelvből nyelvbe. Tanulmányok a szókölcsönzésről, kódváltásról és fordításról. Pozsony, Kalligram., 2006, 15–56.

Péntek János: Státus, presztízs, attitűd és a kisebbségi nyelvváltozatok értékelés. In: Hoffmann István – Juhász Dezső – Péntek János szerk.: Hungarológia és dimenzionális nyelvészet. Debrecen – Jyvaskyla, 2002, 311-316.

Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben, különös tekintettel a fonológiára. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2004.

Trudgill, Peter: Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged, 1997.

Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Budapest, Osiris-Századvég, 1995.

A doktori irányító elérhetőségeattilabe@yahoo.com

 

  • Dr. habil. Berszán István egyetemi tanár

        Felvételi témakörök:

  1. Kortárs irodalomelméleti és komparatisztikai paradigmák

 

Irodalomjegyzék: 

Franco Moretti: Graphs, maps, trees. Verso, 2005.

Helikon, 66. évf. 1. sz. (2020.) – Számítógépes irodalomtudomány (teljes szám)

Graham Harman: Object Oriented Ontology, Graham Harman: Object Oriented Ontology: a New Theory of Everything. Pengiun, Random House UK, 2017.

Dorothy J. Hale: The Novel and the New Ethics. Stanford University Press: Stanford, California, 2020.

Berszán István: Ritmikai dimenziók. Az irodalomtól a gyakorlásfizikáig. Egyetemi műhely – Ráció Kiadó, Kolozsvár-Budapest, 2018.

    2. Ökokritikai és környezetetikai vizsgálódások/ Ecocriticism and Environmental Ethics

Irodalomjegyzék:

 

Jeff Malpas (ed.): Place and Landscape. Concepts, Contexts, Studies. Massachusetts Institute of Technology Press, Cambridge, Massachusetts, 2011.

Thomas Claviez: Ecology as moral stand(s): environmental ethics, Western moral philosophy, and the problem of the Other. In ed. Catrin Gersdorf and Sylvia Mayer: Nature in Literary and Cultural Studies. Transatlantic Conversations on Ecocriticism. Rodopi, Amsterdam – New York, 2006. 435-454.

Lányi András: Az ökoetika útkeresése. Magyar Filozófiai Szemle, 2019/2.Bruno Latour: Ágencia az antropocén korában. Ford. Keresztes Balázs. PRAE. 2017/1. 3–20

Timothy Morton: Being Ecological. The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 2018.

Berszán István: Határ, környezet, szomszédság. szerk. Berszán István, Fóris-Ferenczi Rita, Serestély Zalán: Hermész után szabadon. Egyetemi Műhely: Kolozsvár, 2019. 119–140. Angolul lásd: István Berszán: Border, Environment, Neighbourhood. Acta Universitatis Sapientiae, Philologica, 10, 1 (2018) 35–52. DOI: 110.2478/ausp-2018-0003

Témavezető elérhetősége: iberszan@ahoo.com

 

  • Dr. habil. Domokos Johanna egyetemi docens

       Témakörök:

  1. Kis(ebségi) irodalmak a 20-21. században
  2. Veszélyeztetettség az irodalmi mező bármely komponense, folyamata esetében
  3. Műfordítás; intermedialitás (költészet és performansz, újabb médiák)
  4. Többnyelvűség (kódváltás, transzkulturalitás) a művészetekben
  5. Misztikus (világ)irodalom
  6. Az antropocén irodalma
  7. Színház és irodalom viszonya
  8. Könyvkiadási kultúrák 

Irodalomjegyzék:

Domokos, Johanna. Endangered Literature. Budapest: L’Harmattan – Károli Books. 2018.

Domokos, Johanna and Deganutti, Marianna. “Four major literary code-switching strategies in Hungarian literature. Decoding monolingualism” Hungarian Studies Yearbook, vol.3, no.1, 2021, pp.43-63. https://doi.org/10.2478/hsy-2021-0004

Dánél, M. (2021). Accents and Locality: Hungarian Literature as a Medium of Multilingual Cultural Memory. Studi Finno-Ugrici, N.S., 1, 1-38. https://doi.org/10.6093/1826-753X/8280

McDougall, Russell. The ‘New’ World Literature: A Review Essay. Transnational Literature Vol. 6 no. 2, May 2014. http://fhrc.flinders.edu.au/transnational/home.html

Yildiz, Yasemin. Beyond the Mother Tongue: The Postmonolingual Condition, New York: Fordham University Press, 2012.

A doktori irányító elérhetősége: johanna.domokos@uni-bielefeld.de,  domokos.johanna@kre.hu

 

  • Dr. Egyed Emese professor emerita

 

Felvételi témakör: Szereplők poétikája. Karakterváltozatok a európai zenés színpadon

Irodalomjegyzék:

Bernard Banoun et Jean-François Candoni (dir.) : Le monde germanique et l’opéra. Le livret en question. Klincksieck, Paris 2005.

Béatrice Didier: Le livret d’opéra en France au XVIIIe siècle. Voltaire Foundation, University of Oxford 2013

Erika Fischer-Lichte: Semiotik des Theaters: das System des theatralischen Zeichen. Gunter Narr Verlag, Tübingen 1983

Żaneta Nalewajk: Kontextusok és a kutatási módszerek a komparatisztikában (Fordította: Pálfalvi Lajos). Helikon2019/3 (Közép-Európai komparatisztika)

Kerényi ferencAlbin Lesky: Die tragische Dichtung der Hellenen. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 1956

Maár Judit: A drámai és az elbeszélő szöveg szemiotikai vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995.

Fabrice Malkani:  Introduction à la lecture du livret d’opéra au xxe siècle – en guise d’avant-propos, Germanica, 41 (2007), 7-18.

Patrice Pavis: Personnage = Uő: Dictionnaire du théâtre. Préface: Anne Ubersfeld. Armand Colin/VUEF, Paris 2002. 247-251 (Éd. revue et corrigée)

Stéphane Santerres-Sárkány: Spectacle, théâtre et texte dramatique = Uő: Théorie de la littérature, Presses Universitaires de France 1990. 83-97.

Anne Ubersfeld: Le personnage = Uő: Lire le théâtre I-III. Belin, Paris 1996, I. 89-112.

 

A doktori irányító elérhetősége: egyed.emese@gmail.com

 

  • Dr. Gábor Csilla egyetemi tanár

 

      Felvételi témakörök

 

1. Kora újkori prédikáció – valamely hitszónoki életmű monografikus feldolgozása: szövegalkotási, kommunikációs és retorikai kérdések

2. Kora újkori devóciós irodalom – szövegformák és használati kérdések, hagyományrétegek és beszédmódok

3. Szöveg és kép kapcsolata közép- és kora újkori kegyességi műfajokban

 

Felvételi irodalomjegyzék:

TAKÁTS József, Nyolc érv az elsődleges kontextus mellett, Irodalomtörténeti Közlemények, 2001, 316–324.

Mary CARRUTHERS, The Book of Memory. A Study in Medieval Culture, Cambridge, 2008.

Mary CARRUTHERS, The Craft of Thought: Meditation, Rhetoric and the Making of Images, 400–1200, Cambridge [4th printing], 2008.

Kép, beszéd, írás, szerk. NEUMER Katalin, 2003.

Giles CONSTABLE, Three Studies in Medieval Religious and Social Thought: The Interpretation of Mary and Martha; The Ideal of the Imitation of Christ; The Orders of Society, Cambridge, 1998.

Hans BELTING, Kép és kultusz, Bp., 2000.

Lucian HÖLSCHER, Geschichte der protestantischen Frömmigkeit in Deutschland, München, 2005.

Csilla GÁBOR, Doctrine – Virtue – Memory. Seventeenth-century Hungarian Devotional Literature in European Context, Cluj/Kolozsvár, 2007.

GÁBOR Csilla,Változatok a sorsértelmezésre: Csete István prédikációi Mária országáról és annak történetéről, Studia Litteraria (Debrecen), 2007, 227–241.

KECSKEMÉTI Gábor, „A Böcsületre kihaladott ékes és mesterséges szóllás, írás”. A magyarországi retorikai hagyomány a 16–17. század fordulóján, Bp., 2007.

FAZAKAS Gergely Tamás – GYŐRI L. János (szerk.), Medgyesi Pál redivivus. Tanulmányok a 17. századi puritanizmusról, Debrecen, 2008.

CSORBA Dávid, A 17. századi protestáns kegyesség megítélése az újabb nemzetközi szakirodalomban, Protestáns Szemle, 2001/1, 16–26.

A doktori irányító elérhetősége: gaabor.csilla@gmail.com

 

  • Dr. Pozsony Ferenc professor emeritus

       Felvételi témakör: Az etnológiai kutatások története

 

       Irodalomjegyzék:

Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. Osiris, Budapest, 2001. 37–249.

Liszka József: A szlovákiai magyarok néprajza. Osiris. 11–156, 394–430.

Keszeg Vilmos: A romániai magyar néprajzkutatás egy évtizede. 1999–2001. In: Tánczos Vilmos–Tőkés Gyöngyvér (szerk.):            Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1999–2001 közötti eredményeiről. 1. Kötet.            Scientia Kiadó. Kolozsvár. 119–170.

Pozsony Ferenc: Társadalomnéprajzi eredmények Erdélyben. In: Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság                  évkönyve 9. Kolozsvár 2001. 195-215.

György Imola – Keszeg Vilmos – Tekei Erika (szerk.): A néprajztudomány története. Intézmények, kutatók. KJNT Évkönyve 20.        Kolozsvár

Tánczos Vilmos: A romániai magyar néprajzkutatás tizenkét éve (2002-2013). In: Péntek János – Salat Levente – Szikszai Mária      (szerk.): Magyar tudományosság Romániában 2002-2013 között II. Ábel Kiadó. Kolozsvár, 2015. 69-176.

    A doktori irányító elérhetősége: pozsonyferenc@yahoo.com

 

  • Dr. habil. Tánczos Vilmos egyetemi tanár

 

       Felvételi témakör:Irányzatok és módszerek a vallásetnológiai kutatásokban (19. és 20. század)

 

         Szakirodalom:

Biczó Gábor (szerk.): Antropológiai irányzatok a második világháború után. Debrecen, Csokonai Kiadó, é. n.

Keszeg Vilmos: A romániai magyar néprajzkutatás egy évtizede. 1999–2001. In: Tánczos Vilmos–Tőkés Gyöngyvér (szerk.): Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1999–2001 közötti eredményeiről. Scientia Kiadó. Kolozsvár. 2001. 1.

Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. Bp., Osiris Kiadó, 2001.

Tánczos Vilmos: A romániai magyar néprajzkutatás tizenkét éve (2002–2013). In: Péntek János – Salat Levente – Szikszai Mária (szerk.): Magyar tudományosság Romániában 2002–2013 között. Ábel Kiadó, Kolozsvár. 2015. 2. kötet. 69–176.

Tüskés Gábor: A népi vallásosság kutatása Magyarországon. In: Uő. (szerk.): „Mert ezt Isten hagyta...” Bp., 1986. 18–62.

 

        A doktori irányító elérhetősége:tanczosvilmos@yahoo.com

 

 

  • Dr. habil. T. Szabó Levente egyetemi docens

        Felvételi témakörök:

              1. A magyar irodalom és színház társadalomtörténetének kérdései a „hosszú 19. században”

 

A kutatási téma kiterjedhet az irodalmi és színházi hivatásosodás (irodalmi/színházi piac, irodalmi/színházi kapitalizmus, irodalmi/színházi bürokratizálódás, irodalmi/színházi specializáció) egy-egy megnyilvánulási formájára, intézményesülésére, szövegekben, szövegtípusokban, műfajokban, életművekben való megjelenésére és poétikai következményeire. Célul tűzheti ki az irodalmi/színházi hivatásosodás egészét vagy egy-egy aspektusát kiváltó vagy elősegítő intézmények mélyfúrásos, ismeretlen levéltári vagy kézirattári anyag segítségével történő vizsgálatát. Ugyanakkor olyan szövegek, szerzők vagy jelenségek megértésére is irányulhat, akik / amelyek vizsgálatában európai összefüggésben lesznek láthatók a magyar irodalom modernizációs folyamatának társadalomtörténeti összetevői.

ajánlott nyelvtudás: angol, német vagy francia

 

Válogatott irodalom:

Jochen Mecke (Hg.), Medien der Literatur. Vom Almanach zur Hyperfiction. Stationen einer Mediengeschichte der Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart, trascript, 2011.  

Gisèle Sapiro, La Responsabilité de l’écrivain. Littérature, droit et morale en France XIXe-XXIe siècle, Seuil, 2011.

Szilágyi Márton, A költő mint társadalmi jelenség. Csokonai Vitéz Mihály pályafutásának mikrotörténelmi dimenziói, Ráció, Budapest, 2014.

Szívós Erika, A magyar képzőművészet társadalomtörténete 1867-1918, Új Mandátum, Budapest, 2009.

T. Szabó Levente, A modern magyar szerzőség feltalálása és ideológiái: a szerzői jog első magyar törvényéről, Helikon 2011/4: 570-591.

Alain Viala, Naissance de l’écrivain. Sociologie de la littérature à l’âge classique, 1985. 

 

2. Irodalom és kapitalizmus. Kultúratudományos perspektívák 

 

A kutatási téma kiterjedhet az irodalom és kapitalizmus összefüggéseinek különféle szempontú vizsgálatára, eltérő szövegcsoportokban, műfajokban, életművekben, poétikai és kulturális jelenségek keretei közt való értelmezésére. Előnyt élvez az a jelölt, aki világirodalmi és történeti összefüggésekben kívánja megközelíteni a jelenséget.

 

              ajánlott nyelvtudás: angol, német vagy francia

 

Válogatott irodalom:

 

Zygmunt Bauman, Liquid Modernity, Polity, 2000.

Guy Debord, A spektákulum társadalma, 2006.

Hites Sándor, A kincstől a tőkéig: kísértettörténet és pénz a korai magyar novellában (Kármán, Fáy. Kölcsey), Literatura 2013/2: 115-138.

Selyem Zsuzsa, Fiktív állatok. A rezisztencia irodalmi formáiról, Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2014.

T. Szabó Levente, Irodalmi kalózok, iparlovagok, üzérek. A negatív érzelmek szerepe a magyar irodalmi kapitalizmus korai történetében, Irodalomismeret 2022/1.: 21-45.

Shoshana Zuboff, The Age of Surveillance Capitalism, Public Affairs, New York, 2019. 

WReC (Warwick Research Collective), Combined and Uneven Development: Towards a New Theory of World Literature, 2015. 

 

A doktori képzésre felvételizőnek kutatási tervet kell benyújtania ezeknek a témaköröknek valamelyikéhez kapcsolódva s a felvételin – a terv megbeszélése mellett – a Hungarológiai Doktori Iskola elvárásai értelmében valamelyik témakör szakirodalmából kell írásbeliznie.

A doktori irányító elérhetősége: tszabo.levente@ubbcluj.ro

 

Copyright © 2011 Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelv és Irodalom Szak, Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Készítette a Weblap.ro