2024-10-04 12:30:17
A moldvai magyar nyelv szótára
A moldvai magyar nyelv szótára, amely a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet és Tanszék keretében készül, a hagyományos moldvai magyar nyelvi változat szótára lesz, azaz regionális szótár, tájnyelvi és tájszótár. A lexikográfiai problémák, a címszavak kijelölése, azaz a szótár anyagának körülhatárolása összefügg a nyelvváltozat körülhatárolásának kérdésével. Semmiképpen nem terjedhet ki azokra az újabb nyelvi fejleményekre, amelyek a moldvai magyaroknak az elmúlt évtizedbeli fokozottabb mobilitásához kapcsolódnak: a közmagyarból vagy akár az irodalmi nyelvből származó új elemekre. Mint a továbbiakban részletesebben is kifejtjük, a teljes kétnyelvűség állapotában gondot okoz a nyelvváltozatnak a romántól való elhatárolása.
Már Wichmann-nálés mindenkorábbi szerzőnél, gyűjtőnél fontos szempont volt a helyi nyelvi változat és hagyományos kultúra együttes vizsgálata, ill. ennek szótári feldolgozása. Az általunk tervezett munkának is kulturális jellegű szótárnak kell lennie, bizonyos értelemben a táj néprajzi lexikonának. Összefüggéseiben kell tükröznie a nyelvet és a kultúrát, szavakat és a hagyományos kultúra kategóriáit, fogalmait.
A céltehát egy olyan, lexikonszerű szótár megalkotása, amely a 20. századi kutatásokat összegezve egységben és lehetőleg a maga táji tagoltságában mutatja be a moldvai magyarok nyelvét és kultúráját. Elvileg azokhoz a magyar tájnyelvi szótárakhoz igazodik, amelyek az adott táji régió viszonylag teljes lexikai és frazeológiai, részben tulajdonnévi anyagát tartalmazzák (mint amilyen a Szamosháti Szótár és a Szegedi Szótár).
A szótár munkálatainak megtervezésére és elindítására 2002-ben nyílott lehetőség. Ekkor jelent ugyanis meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának az a pályázati felhívása, amely a moldvai magyarság hagyományos népi kultúrájának, sajátos nyelvi változatának vizsgálatához, értékeinek megörökítéséhez nyújt támogatást. Később az Akadémia és a Szülőföld Alap pályázati támogatásával folytathattuk a munkát.
A szótár munkálatainak előkészítő szakaszában és a szerkesztés munkálataiban a következő tanszéki és külső munkatársak vettek részt: a munkálatok vezetőjeként Péntek János, saját és hallgatóinak gyűjtéseivel Gazda Klára (népművészet, tárgyi kultúra), szintén elsősorban saját gyűjtéseivel Pozsony Ferenc (társadalomnéprajz), Tánczos Vilmos (archaikus ritualizált szöveggyűjtéseivel), Cs. Nagy Lajos (nyelvjárási anyag feldolgozásával), Murádin László (A romániai magyar nyelvjárások atlaszának négy moldvai kutatópontjáról származó anyagával), Pálfalvi Pál főiskolai tanár helyszíni gyűjtőként is a szótár botanikus mukatársaként, Nyisztor Tinka tudományos kutató a nyelvváltozat anyanyelvi beszélőjeként és a hagyományos népi táplálkozás és népi élet kutatójaként, Virt István tudományos kutató saját gyűjtéseivel (a népi temetkezés témaköréből), Csomortáni Magdolna adjunktus a földrajzi nevek feldolgozásával, Czégényi Dóra tanársegéd, Demeter Éva, Zsemlyei Borbála és Lőrincz Kinga pedig szerkesztő és adminisztratív munkatársakként. Jelenleg Péntek János és Katona Hajnal a tanszék archívumában lévő anyag beszerkesztését végzi.
A cím viszonylag pontosan jelzi annak a nyelvjárási régiónak a határait, amelyre az anyaggyűjtés kiterjed, és amelynek szókincsét a szótárban feldolgozzuk. Ez Moldva, a Keleti-Kárpátok gerincén kívül eső terület. Nem terjed ki sem a Gyimesekre, sem a keleti székelységhez tartozó Kászonokra, sem a bukovinaiakra.
A szakirodalomban mind a lokalizálásban, mind a hivatkozásban zavart okoz a településnevek következetlen használata, és ez annak a következménye, hogy eddig kísérlet sem történt a magyar névváltozatok kodifikálására. A következetlenség főképpen a magyar névformák változataiban mutatkozik meg: ezek néha fonetikai változatok, mint a legszembetűnőbb Gyoszény, Zsoszény, Diószén stb., máskor a román és a magyar névforma váltakozása okoz zavart, és arra is van példa, hogy valamely településrész neve jelenik meg a szakirodalomban önálló helységnévként. Például két Újfalutis említ a szakirodalom, az egyik a déli csángóhoz tartozik, és ezt mi a helyi használatban közkeletű Belcseszkuval nevezzük meg, a másik az északi csángó Tráján. Ebben az esetben tehát a használatban elterjedtebb román névformákat használjuk. Máskor a magyar névforma mellett döntöttünk: Válészáka helyett Szárazpatak, Váliri helyett Rosszpatak, Pakura helyett Degettes, Petricsika helyett Kövesalja. Podorosról tisztáztuk, hogy az Lábnyik része, Albény pedig Bogdánfalva része, Gajcsána-Magyarfalu tulajdonképpen csak Magyarfalu, Gajcsána a községközpont neve.
Fontos előmunkálatként elvégeztük tehát ezt a munkát, amit a helységnevek kodifikációjának tekintünk (ebben Murádin László, Péntek János, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos vett részt). Az általunk kodifikált helységneveket minden további kutató és szerző figyelmébe ajánljuk. Ebből a meggondolásból csatoljuk itt is mellékletként. Bizonyára ezekkel kapcsolatban is lehetnek megalapozott ellenvetések, meg kellene mégis állapodni az egységes használatban, és talán azt is el lehetne fogadni, hogy amennyiben valamely további munkában a szerző szükségesnek látja a helységnevek rövidítéseinek használatát, ebben is általunk javasoltakat kövesse.
Murádin László–Péntek János–Pozsony Ferenc–Tánczos Vilmos:
Moldvai helységnevek betűrendes jegyzéke
(A moldvai csángó nyelvjárás atlaszában lévő számozással és tájegységi besorolással, valamint az általunk használandó rövidítésekkel)
Település neve magyarul | Számozás | Rövidítés | Település neve románul | Tájegység |
---|---|---|---|---|
Aknavásár | 91 | Av | Târgu Ocna | szcs |
Álbény → Bogdánfalva része | ||||
Árgyevány | 88 | Ar | Ardeoani | szcs |
Bahána | 54 | Bh | Bahna | szcs |
Bákó | B | Bacău | ||
Balanyásza | 41 | Ba | Bălăneasa | szcs |
Balusest | 74 | Bl | Băluşeşti | écs |
Barlád | Br | Bârlad | ||
Belcseszku | 5 | Bu | Nicolae Bălcescu | dcs |
Bergyila | 87 | Bgy | Berdilă? | szcs |
Beringyest | 12 | Be | Berindeşti | szcs |
Berzujok | 85 | Bk | Bârzuleşti | szcs |
Berzunc | 39 | Bc | Berzunţi | szcs |
Bogáta | 61 | Bo | Bogata | szcs |
Bogdánfalva | 1 | Bf | Valea Seacă | dcs |
Bogánfalva része | 2 | Bf | Valea Seacă | dcs |
Borgovány | 73 | Bg | Bârgăuani | écs |
Borzest | 47 | Bst | Borzeşti | szcs |
Botosány | Bt | Botoşani | ||
Bruszturósza | 65 | Bszt | Brusturoasa | szcs |
Cserdák | 58 | Csk | Cerdac | szcs |
Csík | 11 | Cs | Ciucani | szcs |
Csügés | 66 | Csü | Ciugheş | szcs |
Degettes | 60 | De | Păcurile | szcs |
Diószeg | 50 | Dg | Tuta | szcs |
Diószén | 17 | Di | Gioseni | dcs |
Doftána | 62 | Do | Dofteana | szcs |
Dókia | 72 | Dk | Dochia | écs |
Dormányfalva | 63 | Df | Dărmăneşti | écs |
Dózsa | 10 | D | Gheorghe Doja | szcs |
Egyedhalma | E | Adjud | ||
Esztrungár | 32 | Esz | Strungari | szcs |
Esztufuj | 38 | Et | Stufu | szcs |
Foksány | F | Focşani | ||
Forrófalva | 6 | Ff | Faraoani | szcs |
Frumósza | 26 | Fr | Frumoasa | szcs |
Furnikár | 21 | Fu | Furnicari | szcs |
Fűrészfalva | 56 | Fű | Ferestrău-Oituz | szcs |
Gajcsána → Magyarfalu | ||||
Gajdár | 34 | G | Coman | szcs |
Galac | Ga | Galaţi | ||
Gerejest | 70 | Gt | Gherăeşti | écs |
Gerlény | 90 | Ge | Gârleni | szcs |
Glodurile | 64 | Gl | Glodurile | szcs |
Gorzafalva | 55 | Gf | Oituz | szcs |
Gutinázs | 46 | Gu | Gutinaş | szcs |
Gyidrácska | 37 | Gy | Verşeşti | szcs |
Gyoszény → Diószén | ||||
Husz | H | Huşi | ||
Jászvásár | J | Iaşi | ||
Jázuporkuluj | 92 | Jp | Iazu Porcului? | écs |
Jenekest | 35 | Je | Enăcheşti | szcs |
Jugán | 71 | Ju | Iugani | écs |
Kalugarény | 75 | Kg | Călugăreni | szcs |
Kápota | 14 | Kp | Capăta | szcs |
Karácsonykő | Kk | Piatra Neamţ | ||
Kelgyest | 68 | Kl | Pildeşti | écs |
Ketris | 19 | Ks | Chetriş | szcs |
Klézse | 7 | K | Cleja | szcs |
Kománfalva | 86 | Kf | Comăneşti | szcs |
Kotnár | Ko | Cotnari | ||
Kövesalja | 33 | Ka | Petricica | szcs |
Kukujéc | 27 | Ku | Cucuieţi | szcs |
Külsőrekecsin | 13 | Kr | Fundu Răcăciuni | szcs |
Lábnyik | 16 | Lb | Vladnic | szcs |
Lábnyik része! | 80 | Lb | Vladnic | szcs |
Lárga | 3 | Kg | Lărguţa | szcs |
Lészped | 25 | L | Lespezi | szcs |
Lilijecs | 24 | Li | Lilieci | szcs |
Lujzikalagor | 22 | Lk | Luizi-Călugăra | szcs |
Lunkamojnest | 84 | Lm | Lunca Moineşti? | szcs |
Magyarfalu | 15 | M | Arini | szcs |
Mojnest | 29 | Mj | Moineşti | szcs |
Nagypatak | 4 | Np | Valea Mare | dcs |
Nemc | N | Târgu Neamţ | ||
Ojtoz | Oz | Oituz | ||
Onyest | 48 | O | Oneşti | szcs |
Pakura → Degettes | ||||
Palánka | Pa | Palanca | szcs | |
Petricsika → Kövesalja | ||||
Ploszkucény | 43 | Pl | Ploscuţeni | écs |
Podoros → Lábnyik része | ||||
Pojánánukuluj | 42 | Pn | Poiana Nucului? | szcs |
Pokolpatak | 9 | Pp | Valea Mică | szcs |
Prálea | 78 | Pr | Pralea | szcs |
Pusztina | 28 | P | Pustiana | szcs |
Rácsila | Ra | Gârlenii de Sus | szcs | |
Radóc | R | Rădăuţi | ||
Rekecsin | 81 | Re | Răcăciuni | szcs |
Ripajepi | 76 | Rj | Bogdăneşti | szcs |
Románvásár | Rv | Roman | ||
Rosszpatak | 40 | Rp | Valea Rea? | szcs |
Somoska | 8 | S | Şomuşca? | szcs |
Szalánc → Templomfalva | ||||
Szálka | Sza | Seaca | szcs | |
Szabófalva | 69 | Sz | Săbăoani | écs |
Szárazpatak | 45 | Szp | Valea Seacă | szcs |
Szászkút | 44 | Szk | Sascut-Fântânele | szcs |
Szeketura | 23 | Sze | Pădureni | dcs |
Szerbek | 31 | Szb | Floreşti | szcs |
Szeretvásár | Szv | Siret | ||
Szitás | 53 | Szi | Nicoreşti | szcs |
Szlánikfürdő | 57 | Szf | Slănic-Moldova | szcs |
Szlániktorka | 82 | Szt | Gura Slănicului? | szcs |
Szoloncka | 30 | Szc | Tărâţa | szcs |
Szőlőhegy | 51 | Szh | Pârgăreşti | szcs |
Szucsáva | Szu | Suceava | ||
Templomfalva | 59 | Tf | Cireşoaia | szcs |
Tamás | 20 | T | Tamaşi | szcs |
Tatros | 49 | Tt | Târgu Trotuş | szcs |
Terebes | 89 | Te | Trebeş | szcs |
Tráján | 67 | Tn | Traian | écs |
Trunk | 18 | Tr | Galbeni | dcs |
Turluján | 36 | Tu | Turluianu | szcs |
Újfalu | 52 | Úf | satu Nou | szcs |
Újfalu → Belcseszku | ||||
Újfalu → Tráján | ||||
Újrekecsin | Úr | Dumbrăveni | szcs | |
Váleákimpului | 83 | Vk | Valea Câmpului? | szcs |
Valény | 77 | Va | Văleni | szcs |
Válészáka → Szárazpatak | ||||
Váliri → Rosszpatak | ||||
Vizánta | 79 | Vi | Vizentea Mănăstirească | szcs |
Zsoszény → Diószén |