< Vissza a szak honlapjára

Magyar Română English

Műhelyek

Főoldal / Műhelyek /

2024-10-04 12:30:17

A moldvai magyar nyelv szótára

A moldvai magyar nyelv szótára, amely a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet és Tanszék keretében készül, a hagyományos moldvai magyar nyelvi változat szótára lesz, azaz regionális szótár, tájnyelvi és tájszótár. A lexikográfiai problémák, a címszavak kijelölése, azaz a szótár anyagának körülhatárolása összefügg a nyelvváltozat körülhatárolásának kérdésével. Semmiképpen nem terjedhet ki azokra az újabb nyelvi fejleményekre, amelyek a moldvai magyaroknak az elmúlt évtizedbeli fokozottabb mobilitásához kapcsolódnak: a közmagyarból vagy akár az irodalmi nyelvből származó új elemekre. Mint a továbbiakban részletesebben is kifejtjük, a teljes kétnyelvűség állapotában gondot okoz a nyelvváltozatnak a romántól való elhatárolása.

Már Wichmann-nálés mindenkorábbi szerzőnél, gyűjtőnél fontos szempont volt a helyi nyelvi változat és hagyományos kultúra együttes vizsgálata, ill. ennek szótári feldolgozása. Az általunk tervezett munkának is kulturális jellegű szótárnak kell lennie, bizonyos értelemben a táj néprajzi lexikonának. Összefüggéseiben kell tükröznie a nyelvet és a kultúrát, szavakat és a hagyományos kultúra kategóriáit, fogalmait.

A céltehát egy olyan, lexikonszerű szótár megalkotása, amely a 20. századi kutatásokat összegezve egységben és lehetőleg a maga táji tagoltságában mutatja be a moldvai magyarok nyelvét és kultúráját. Elvileg azokhoz a magyar tájnyelvi szótárakhoz igazodik, amelyek az adott táji régió viszonylag teljes lexikai és frazeológiai, részben tulajdonnévi anyagát tartalmazzák (mint amilyen a Szamosháti Szótár és a Szegedi Szótár).

A szótár munkálatainak megtervezésére és elindítására 2002-ben nyílott lehetőség. Ekkor jelent ugyanis meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának az a pályázati felhívása, amely a moldvai magyarság hagyományos népi kultúrájának, sajátos nyelvi változatának vizsgálatához, értékeinek megörökítéséhez nyújt támogatást. Később az Akadémia és a Szülőföld Alap pályázati támogatásával folytathattuk a munkát.

A szótár munkálatainak előkészítő szakaszában és a szerkesztés munkálataiban a következő tanszéki és külső munkatársak vettek részt: a munkálatok vezetőjeként Péntek János, saját és hallgatóinak gyűjtéseivel Gazda Klára (népművészet, tárgyi kultúra), szintén elsősorban saját gyűjtéseivel Pozsony Ferenc (társadalomnéprajz), Tánczos Vilmos (archaikus ritualizált szöveggyűjtéseivel), Cs. Nagy Lajos (nyelvjárási anyag feldolgozásával), Murádin László (A romániai magyar nyelvjárások atlaszának négy moldvai kutatópontjáról származó anyagával), Pálfalvi Pál főiskolai tanár helyszíni gyűjtőként is a szótár botanikus mukatársaként, Nyisztor Tinka tudományos kutató a nyelvváltozat anyanyelvi beszélőjeként és a hagyományos népi táplálkozás és népi élet kutatójaként, Virt István tudományos kutató saját gyűjtéseivel (a népi temetkezés témaköréből), Csomortáni Magdolna adjunktus a földrajzi nevek feldolgozásával, Czégényi Dóra tanársegéd,  Demeter Éva, Zsemlyei Borbála és Lőrincz Kinga pedig szerkesztő és adminisztratív munkatársakként. Jelenleg Péntek János és Katona Hajnal a tanszék archívumában lévő anyag beszerkesztését végzi.

A cím viszonylag pontosan jelzi annak a nyelvjárási régiónak a határait, amelyre az anyaggyűjtés kiterjed, és amelynek szókincsét a szótárban feldolgozzuk. Ez Moldva, a Keleti-Kárpátok gerincén kívül eső terület. Nem terjed ki sem a Gyimesekre, sem a keleti székelységhez tartozó Kászonokra, sem a bukovinaiakra.

A szakirodalomban mind a lokalizálásban, mind a hivatkozásban zavart okoz a településnevek következetlen használata, és ez annak a következménye, hogy eddig kísérlet sem történt a magyar névváltozatok kodifikálására. A következetlenség főképpen a magyar névformák változataiban mutatkozik meg: ezek néha fonetikai változatok, mint a legszembetűnőbb Gyoszény, Zsoszény, Diószén stb., máskor a román és a magyar névforma váltakozása okoz zavart, és arra is van példa, hogy valamely településrész neve jelenik meg a szakirodalomban önálló helységnévként. Például két Újfalutis említ a szakirodalom, az egyik a déli csángóhoz tartozik, és ezt mi a helyi használatban közkeletű Belcseszkuval nevezzük meg, a másik az északi csángó Tráján. Ebben az esetben tehát a használatban elterjedtebb román névformákat használjuk. Máskor a magyar névforma mellett döntöttünk: Válészáka helyett Szárazpatak, Váliri helyett Rosszpatak, Pakura helyett Degettes, Petricsika helyett Kövesalja. Podorosról tisztáztuk, hogy az Lábnyik része, Albény pedig Bogdánfalva része, Gajcsána-Magyarfalu tulajdonképpen csak Magyarfalu, Gajcsána a községközpont neve.

Fontos előmunkálatként elvégeztük tehát ezt a munkát, amit a helységnevek kodifikációjának tekintünk (ebben Murádin László, Péntek János, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos vett részt). Az általunk kodifikált helységneveket minden további kutató és szerző figyelmébe ajánljuk. Ebből a meggondolásból csatoljuk itt is mellékletként. Bizonyára ezekkel kapcsolatban is lehetnek megalapozott ellenvetések, meg kellene mégis állapodni az egységes használatban, és talán azt is el lehetne fogadni, hogy amennyiben valamely további munkában a szerző szükségesnek látja a helységnevek rövidítéseinek használatát, ebben is általunk javasoltakat kövesse.

 

Murádin László–Péntek János–Pozsony Ferenc–Tánczos Vilmos:

 

Moldvai helységnevek betűrendes jegyzéke

(A moldvai csángó nyelvjárás atlaszában lévő számozással és tájegységi besorolással, valamint az általunk használandó rövidítésekkel)

 

Település neve magyarulSzámozásRövidítésTelepülés neve románulTájegység
Aknavásár91AvTârgu Ocnaszcs
Álbény → Bogdánfalva része
Árgyevány88ArArdeoaniszcs
Bahána54BhBahnaszcs
Bákó BBacău 
Balanyásza41BaBălăneasaszcs
Balusest74BlBăluşeştiécs
Barlád BrBârlad 
Belcseszku5BuNicolae Bălcescudcs
Bergyila87BgyBerdilă?szcs
Beringyest12BeBerindeştiszcs
Berzujok85BkBârzuleştiszcs
Berzunc39BcBerzunţiszcs
Bogáta61BoBogataszcs
Bogdánfalva1BfValea Seacădcs
Bogánfalva része2BfValea Seacădcs
Borgovány73BgBârgăuaniécs
Borzest47BstBorzeştiszcs
Botosány BtBotoşani 
Bruszturósza65BsztBrusturoasaszcs
Cserdák58CskCerdacszcs
Csík11CsCiucaniszcs
Csügés66CsüCiugheşszcs
Degettes60DePăcurileszcs
Diószeg50DgTutaszcs
Diószén17DiGiosenidcs
Doftána62DoDofteanaszcs
Dókia72DkDochiaécs
Dormányfalva63DfDărmăneştiécs
Dózsa10DGheorghe Dojaszcs
Egyedhalma EAdjud 
Esztrungár32EszStrungariszcs
Esztufuj38EtStufuszcs
Foksány FFocşani 
Forrófalva6FfFaraoaniszcs
Frumósza26FrFrumoasaszcs
Furnikár21FuFurnicariszcs
Fűrészfalva56Ferestrău-Oituzszcs
Gajcsána → Magyarfalu
Gajdár34GComanszcs
Galac GaGalaţi 
Gerejest70GtGherăeştiécs
Gerlény90GeGârleniszcs
Glodurile64GlGlodurileszcs
Gorzafalva55GfOituzszcs
Gutinázs46GuGutinaşszcs
Gyidrácska37GyVerşeştiszcs
Gyoszény → Diószén
Husz HHuşi 
Jászvásár JIaşi 
Jázuporkuluj92JpIazu Porcului?écs
Jenekest35JeEnăcheştiszcs
Jugán71JuIuganiécs
Kalugarény75KgCălugăreniszcs
Kápota14KpCapătaszcs
Karácsonykő KkPiatra Neamţ 
Kelgyest68KlPildeştiécs
Ketris19KsChetrişszcs
Klézse7KClejaszcs
Kománfalva86KfComăneştiszcs
Kotnár KoCotnari 
Kövesalja33KaPetricicaszcs
Kukujéc27KuCucuieţiszcs
Külsőrekecsin13KrFundu Răcăciuniszcs
Lábnyik16LbVladnicszcs
Lábnyik része!80LbVladnicszcs
Lárga3KgLărguţaszcs
Lészped25LLespeziszcs
Lilijecs24LiLilieciszcs
Lujzikalagor22LkLuizi-Călugăraszcs
Lunkamojnest84LmLunca Moineşti?szcs
Magyarfalu15MAriniszcs
Mojnest29MjMoineştiszcs
Nagypatak4NpValea Maredcs
Nemc NTârgu Neamţ 
Ojtoz OzOituz 
Onyest48OOneştiszcs
Pakura → Degettes
Palánka PaPalancaszcs
Petricsika → Kövesalja
Ploszkucény43PlPloscuţeniécs
Podoros → Lábnyik része
Pojánánukuluj42PnPoiana Nucului?szcs
Pokolpatak9PpValea Micăszcs
Prálea78PrPraleaszcs
Pusztina28PPustianaszcs
Rácsila RaGârlenii de Susszcs
Radóc RRădăuţi 
Rekecsin81ReRăcăciuniszcs
Ripajepi76RjBogdăneştiszcs
Románvásár RvRoman 
Rosszpatak40RpValea Rea?szcs
Somoska8SŞomuşca?szcs
Szalánc → Templomfalva
Szálka SzaSeacaszcs
Szabófalva69SzSăbăoaniécs
Szárazpatak45SzpValea Seacăszcs
Szászkút44SzkSascut-Fântâneleszcs
Szeketura23SzePădurenidcs
Szerbek31SzbFloreştiszcs
Szeretvásár SzvSiret 
Szitás53SziNicoreştiszcs
Szlánikfürdő57SzfSlănic-Moldovaszcs
Szlániktorka82SztGura Slănicului?szcs
Szoloncka30SzcTărâţaszcs
Szőlőhegy51SzhPârgăreştiszcs
Szucsáva SzuSuceava 
Templomfalva59TfCireşoaiaszcs
Tamás20TTamaşiszcs
Tatros49TtTârgu Trotuşszcs
Terebes89TeTrebeşszcs
Tráján67TnTraianécs
Trunk18TrGalbenidcs
Turluján36TuTurluianuszcs
Újfalu52Úfsatu Nouszcs
Újfalu → Belcseszku
Újfalu → Tráján
Újrekecsin ÚrDumbrăveniszcs
Váleákimpului83VkValea Câmpului?szcs
Valény77VaVăleniszcs
Válészáka → Szárazpatak
Váliri → Rosszpatak
Vizánta79ViVizentea Mănăstireascăszcs
Zsoszény → Diószén

 

Copyright © 2011 Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelv és Irodalom Szak, Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Készítette a Weblap.ro