< Vissza a szak honlapjára

Magyar Română English

Szakkollégium

Főoldal /

Márton Gyula Nyelvészeti Szakkollégium

 

MNY.jpg

A Márton Gyula Nyelvészeti Szakkollégiumot a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke alapította azzal a céllal, hogy a nyelvészet iránt érdeklődő, az alapképzésben és a mesteri képzésben részt vevő hallgatók számára az egyetemi kereteken túl biztosítson szakmai fórumot, képzést, kutatási lehetőséget. Tutoriális rendszerben működik, és ezt a Szakkollégiumi délutánok előadás-sorozata egészíti ki. A Szakkollégium 2008-tól vesz fel hallgatókat, és keretében és folyományaként eddig több szakdolgozat, magiszteri dolgozat és TDK-dolgozat született. Távlati célja a szakmai utánpótlás kinevelése.

A szakkollégium Facebook oldala itt.

 

A szakkollégium fő tevékenységei:

(a) tutoriális alapon működő kutatási projektek (rendszeres konzultációk)

(b) műhelymunkára való felkészülés (kiscsoportos megbeszélés, tutoriális segítséggel)

(c) műhelyek (a szakkollégisták által vezetett nyitott nyelvészeti műhelyek, akár meghívottakkal)

 

A Szakkollégiumi délutánok és műhelyek időpontja: szerda 18–20.

 

Ha jelentkezni szeretnél a szakkollégiumba, nézd meg a Jelentkezni szeretnék! menüpontot.

 

Tutoriális képzés

A tutoriális képzés a szakmai képzés leghatékonyabb formája. Azt jelenti, hogy a hallgató egyéni szakmai érdeklődésének megfelelően egy tudományos fokozattal rendelkező oktatót – tutort – választ, akivel a képzés keretében heti (vagy általa választott gyakoribb vagy ritkább) rendszerességgel konzultál. A tutori képzés a 2018–2019-es tanévben 5 hónapot ölel fel, mely alatt az egyéni kutatómunka és a konzultációk eredményeképpen egy minimum 15 oldalas tanulmányt kell a hallgatónak megírnia. A dolgozatnak  –  melyet az ETDK-n kell bemutatni – formailag és tartalmilag egy tudományos diákköri konferencia (TDK) elvárásainak kell megfelelnie, azaz tudományos igénnyel megírt, szakmailag megfelelő színvonalú, formailag jól szerkesztett (l. jegyzetapparátus, hivatkozások, irodalomjegyzék) dolgozatnak kell lennie. Ennek értelmében a dolgozat bírálói elsősorban az alábbi szempontok alapján értékelik a munkát:

– az egyéni munka és az önálló eredmények aránya a dolgozatban;

– a dolgozat szakszerűsége, stílusa;

– a téma időszerűsége, megközelítésének módja és sokszínűsége;

– a kapott eredmények értékelése, a konklúzió helyessége;

– a felhasznált irodalom alkalmazása, a hivatkozások megléte;

– az egyéb formai követelmények teljesítése.

A dolgozatot két bíráló minősíti, a fenti szempontok szerint. Az egyik bíráló a tutor maga, a másik a tutor által kijelölt, tudományos fokozattal rendelkező szakember. Amennyiben a bírálatok alapján a dolgozat nem minősül elfogadhatónak, a hallgató nem teljesítette maradéktalanul a szakkollégiumi tagság fenntartásának feltételeit (l. alább).

A dolgozat leadási határideje: 2019. március 25., vasárnap éjfél. A dolgozatokat elektronikusan kell eljuttatni a dimeny.hajnalka@gmail.com címre.

 

Műhelyek

Mivel a Szakkollégium egyik fő feladata az egyetemi oktatáson túlmenő szakmai képzés biztosítása, ezért a tutoriális képzés mellett a Szakkollégiumi délutánok keretében a hallgatók nyelvészeti műhelymunkákon vehetnek részt. A műhelyek célja kettős: (1) Lehetőséget teremteni a hallgatóknak/szakkollégistáknak arra, hogy a nyelvészet olyan területeit/témáit ismerjék meg részletesen, amely őket érdekli, de nem kerül rájuk sor az aktuális tantárgyak keretén belül. (2) Lehetőséget teremteni a szakkollégistáknak arra, hogy olyan módon foglalkozzanak nyelvészeti témákkal, amely közel áll hozzájuk (informális, „egymástól tanulunk” jelszóra építve), és egy adott téma részletes és általuk választott szempontok szerinti megközelítését eredményezi.

A nagyközönség számára meghirdetett műhelyeken bárki részt vehet. Ezek tudománynépszerűsítő és műhelymunka jellegűek, olyan témákkal és olyan megközelítéssel, amely közérthető és követhető, és amelyet a szakkollégisták vezetnek.

A nyílt műhelyekre való felkészülés kisebb műhelymunkák útján történik, melyen a szakkollégisták részt vesznek.

A nyílt műhelyeken és a műhelymunkákon egyaránt részt vehetnek a tutorok és külső szakemberek vagy vendégtanárok is.

A 2017–2018-as tanév során több különböző műhely közül választhatnak a szakkollégisták. Ezek között lesz kutató és alkotó jellegű műhelymunka is, de beszélgetésen alapuló, szeminárium jellegű tevékenység is.

 

Szakkollégiumi tagság

A Márton Gyula Nyelvészeti Szakkollégiumban a 2017–2018-as tanévtől többféle tagság létezik: kutatók, műhelytagok és (a kettő kombinációja) kutató-műhelytagok. Jelentkezni lehet tehát az alábbi helyekre:

(1) műhelytagok; ebben az esetben a hallgatónak nem kötelező tudományos dolgozatot írnia (bár természetesen szabad), ellenben aktívan részt kell vennie a műhelymunkákon és a műhelyek előkészítésében; illetve

(2) kutató-műhelytagok; akiknek tehát tudományos dolgozatot is kell készíteniük és a műhelyek előkészítésében is részt kell venniük.

(Ez utóbbit inkább másod-harmadéves és mesteris hallgatóinknak ajánljuk.)

 

A szakkollégiumi tagság fenntartásának feltételei teljesülnek, ha a hallgató eleget tesz az alábbiak mindenikének:

(1) műhelytagok:

– aktívan részt vesz a műhelyeken és a műhelytevékenységekre való felkészülésben.

(2) kutató-műhelytagok:

– jelen van és aktívan részt vesz az összes szakkollégiumi tevékenységen,

– a határidő lejártáig (2019. március 25., éjfél) leadja a kész dolgozatot,

– a dolgozata elfogadható minősítést kap mindkét bírálótól,

– dolgozatával részt vesz az ETDK-n vagy más tudományos diákkonferencián, és ott a dolgozata és a prezentáció szintén elfogadható minősítést kap.

 

A szakkollégium tutorai és a javasolt kutatási témák

  • dr. Péntek János, professor emeritus geolingvisztikai és dialektológiai kutatások irányítását vállalja;
  • dr. Fazakas Emese, egyetemi docens a nyelvtörténeti kérdések,  a nyelvtudomány-történet, a kognitív nyelvészet és a magyar mint idegen nyelv tanítása iránt érdeklődők számára ajánlj témákat;
  • dr. Benő Attila, egyetemi docens szociolingvisztika, a nyelvi érintkezések (kontaktológia) és a fordítástudomány iránt érdeklődő hallgatóknak ajánl kutatási témákat;
  • dr. Csomortáni Magdolna, egyetemi adjunktus a névtan területéről ajánlja a következő kutatási témákat: 1. a helynévadási norma vizsgálata; 2. a helynévrendszertani interferencia jelensége; 3. a hivatalos személynévrendszer kontaktusjelenségei; 4. a névdivat mint attitűd;
  • dr. Németh Boglárka, egyetemi adjunktus szemantikai és pragmatikai kutatások irányítását vállalja.

 

A Szakkollégiumi délutánok keretében sorra kerülő műhelyek témái

A műhelyek vezetője: Dimény Hajnalka

1. Idegennyelv-tanulás. Lehet-e könnyen?

Természetes nyelvtanulás c. könyvében Murányi Péter amellett érvel, hogy természetes létmódunk a nyelvtanulás. Ha nem megy, azért nem egy, mert rosszul csináljuk.

Módszerek és stratégiák magától Murányi Pétertől egy nyílt előadás, majd pedig zárt körű műhelytevékenység keretében a szakkollégisták számára.

2. Nyelvi mítoszok

Rengeteg mítoszunk van a nyelvre vonatkozóan. Egyesekről nem tudjuk, hogy mítosz, másokról nem tudjuk, hogy hisszük őket.

A cél nyelvi mítoszok felfedése, először magunkban, majd pedig másoknak.

3. A csoport iránti nyelvi elfogultság (linguistic intergroup bias)

Különböző kutatások azt bizonyítják, hogy a saját csoportról másképp beszélünk, mint más csoportokról. Feltételezhető, hogy ebből kifolyólag folyamatosan megerősítjük a sztereotípiákat már azzal is, ahogyan kifejezzük magunkat. Ha így lenne is, mit tudunk kezdeni ezzel a tudással?

A műhely célja a szakirodalom áttekintése, és egy egyszerű vizsgálat megtervezése és kivitelezése a jelenség tesztelésére.

4. Szemantikai térkép-modell

A szemantikai térkép-módszer célja olyan szemantikai jelenségek megtalálása és leírása, amelyek a világ természetes nyelveire általában véve jellemzőek. Nem a szójelentésekből, hanem azok összetevőiből indul ki. Ily módon meg tudja ragadni azokat a közös konceptuális elemeket, amelyek nyelvileg kifejezést kapnak a világ különböző nyelveiben, valamint a nyelvi sajátosságokat egyaránt. Ily módon a módszer alkalmas elméletileg annak leírására, hogy mi minden része a természetes nyelvek szemantikájának.

Ismerkedünk a módszerrel.

 

Egy pár a korábbi témák közül:

1.       Melyek azok a kategóriák és szabályszerűségek, amelyek minden nyelvben megtalálhatók? A nyelvi univerzálék kérdése

A világ összes emberének biológiai adottságai teljes mértékben megegyeznek. Mégis többezerféleképpen beszélünk, és nem értjük meg egymás nyelvét, hacsak meg nem tanuljuk. Úgy tűnik, mintha minden nyelv teljesen más lenne, mint az összes többi. Vajon vannak-e mégis olyan elemek/jelenségek a világ nyelveiben, amelyek mindegyikben közösek?

2.      A verbális agresszió formái. Attitűdök, vélekedések, ideológiák

Mitől csúnyák egyes szavak? Egyáltalán miért nevezzünk őket csúnyáknak, ha egyszer ugyanazokból a hangokból állnak, mint a nem csúnya szavak? Mitől sértőbb egyik mondat, mint a másik?

Általában úgy érezzük, hogy ha valaki agresszíven fejezi ki magát, akkor haragszik ránk, vagy legalábbis baja van valakivel, valamivel. Az agresszív beszédnek azonban nemcsak sokféle formája, hanem sokféle oka, előhívója is lehet, amelyeket megismerve rögtön másképp fogunk gondolni rájuk. (Gondolni, nem feltétlenül használni is.)

3.      Az írott beszélt nyelv: internetes informális közlési módok. Új (írott) nyelvváltozat?

Írott beszélt nyelv – így nevezi a szakirodalom az internetes beszélgetésekben használt informális írott szövegeket. Hogy miért írott, az egyértelmű. De hogy lehet beszélt az írott nyelv és miért lenne az?  

4.      A földrajzi név mint kulturális örökség. Nyelvi jogok és névhasználat

A nevek, akárcsak a szavak, fontosak nekünk, ragaszkodunk hozzájuk. Egyes nevek a kultúránknak is részei. Nem csoda hát, hogy a többnyelvű helységnévtáblák miatt több romániai városban is viták alakultak ki. A névnek mint kulturális örökségnek természetesen van nyelvi jogi vonatkozása, de az is érdekes, hogy hogyan viszonyulunk a tulajdonnevekhez.

5.      Nyelvünk: a manipuláció eszköze?

Mindig az-e az értelme egy mondatnak, amit értünk rajta? Lehet-e úgy közölni valamit valakivel, hogy az ne is vegye észre, hogy mi is az, ami valójában az értésére adatott? Lehet-e befolyásolni valakit az által, ahogyan megfogalmazzuk a mondanivalónkat? Vagyis: mi mindent lehet a nyelvvel úgy, hogy mások ne vegyék észre, de hatása legyen rájuk?

6.      Tér és nyelv

A különböző nyelvek különböző módon tagolják a teret. A folyosó például a magyarban egy rajta hely, vagyis rajta lenni lehet, l. folyosón; ilyen a románban is: pe coridor;az angolban viszont bent hely, tehát benne lehet lenni: in the corridor. Miből származik ez a különbség: a térről való tudásunkból, tehát a gondolkodásból vagy a nyelvi tudásból?

7.      Mennyire diszkriminatív a nyelvünk?

Egyes kultúrákban más-más beszédjük van a nőknek és a férfiaknak, és nem szabad egyiknek a másikét használnia. Mások szeretnék kitörülni a franciából a nyelvtani nemeket. Van-e az ilyen és hasonló dolgoknak közük a nemi megkülönböztetéshez? Valóban másképp beszélnek-e egyes csoportok, mint más csoportok, például a nők, mint férfiak? És ha igen, mit lehet ezzel kezdeni?

8.      Tényleg könnyű megtanulni egy idegen nyelvet?

Nemcsak nyelvtanulós alkalmazásokat áruló cégek, de egyes személyek szerint is határozottan könnyű megtanulni bármilyen idegen nyelvet. Ha nehéz, annak csak az lehet a oka, hogy rossz a stratégiánk. Valóban így van ez? Mi a tudomány álláspontja ebben a kérdésben?

9.      Linguistic intergroup bias

A fenti elmélet szerint másképp beszélünk azokról az emberekről, dolgokról, akik nem tetszenek nekünk, mint azokról, akik tetszenek. Feltételezhető, hogy ebből kifolyólag folyamatosan megerősítjük a sztereotípiákat már azzal is, ahogyan kifejezzük magunkat. Ha így lenne is, mit tudunk kezdeni ezzel a tudással?

Copyright © 2011 Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelv és Irodalom Szak, Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Készítette a Weblap.ro