Záróvizsga

Záróvizsgára csak azon végzős hallgatók jelentkezhetnek, akik az elvégzett szak előírt tantervi követelményeinek eleget tettek.

 

A tanulmányzáró vizsga két részből áll:

1. vizsga: alapismeretek és szakismeretek kiértékelése;

2. vizsga: szakdolgozat/ diplomamunka bemutatása és megvédése;

Alapképzés szakjaink azon hallgatóinak, akik nem valamely idedennyelv szakon tanulnak (magyar önálló szak, magyar–román és román–magyar szak, magyar nyelvű világ- és összehasonlító irodalom szak) a záróvizsgára való beiratkozáshoz, illetve a magiszteri képzésre való felvételihez szükségük van nyelvvizsgára.

Mindazon végzettek, akik a korábban megszervezett tanulmányzáró vizsgaidőszakok egyikére sem iratkoztak be, az egyetem elvégzésétől számított három éven belül jogosultak akár a júniusi, akár a februári vizsgaidőszakban beiratkozni. Két egymást követő vizsgaidőszakban (június, február) nem kell vizsgadíjat fizetniük. Amennyiben az egyetem elvégzésétől számított három év után iratkoznak be záróvizsgára, a jelentkezőknek beiratkozási díjat kell fizetniük.

Amennyiben két egymást követő vizsgaidőszak egyikében a jelöltek tanulmányzáró vizsgája sikertelen lesz (június, február), egy későbbi vizsgaidőszakban is vizsgázhatnak, amennyiben a megállapított vizsgaköltségeket kifizetik.

 

Tudnivalók az írásbeli vizsgáról:

A vizsga célja a végzős hallgatók azon képességének felmérése, hogy mennyire eredményes az egyetemi évek során megszerzett ismereteik integrációja, valamint annak ellenőrzése, hogy ezeket mennyire sikerül alkalmazniuk az adott szakterületen. Az alapismeretek és szakismeretek felmérésekor az alapszintű egyetemi képzés során letett éves vizsgák nem ismétlődnek.

Az írásbeli vizsga tétele egyaránt tartalmaz irodalmi és nyelvészeti feladatokat, melyek implicit módon a közös törzs tárgyainak tudásanyagát is magába foglalhatják. Az irodalmi tétel a hallgató által elsajátított elméleti és történeti tudás alkalmazásának képességét méri fel adott szövegrészlet értelmezése által. A nyelvészeti tétel a hallgató által a fonetika, a lexikológia, a szemantika, az alaktan, a mondattan és a szövegtan területén elsajátított elméleti és gyakorlati tudás alkalmazásának képességét méri fel (a megadott tételmintákhoz hasonló feladatok által).

Figyelem! Amennyiben bebizonyosodik, hogy a vizsgán a vizsgázó csaláshoz folyamodik, a vizsgadíj visszafizetése nélkül kizárják a vizsgáról.

Az írásbeli vizsga eredményeit a vizsgázók megfellebbezhetik az eredmények közlésétől/ kifüggesztésétől számított 24 órán belül a kar titkárságán. A vizsgázók által benyújtott esetleges fellebbezések elbírálását a leadási határidő lezárulásától legfennebb 48 órán belül a kar dékánja által kinevezett értékelő- és bírálóbizottság végzi.

 

Tudnivalók a dolgozat megírásáról és megvédéséről:

Szakdolgozatot csak főállású egyetemi oktató vezethet (egyetemi adjunktus, egyetemi docens, egyetemi tanár).

A szakdolgozat tudományos irányítójának kötelezettsége a jelölttel való folyamatos együttműködés feltételeinek biztosítása, a szakdolgozat megírásának egész időtartama alatt.

Terjedelmi követelmények: nyelv és irodalom szakosoknak minimum 75.000 karater főszöveg (szóközökkel), körülbelül 30–50 oldal.

Azok figyelmébe, akik néprajz, kulturális antropológia vagy kultúratudomány témákban szeretnének dolgozatot írni: az erre vonatkozó szabályzat INNEN tölthető le.

Azok a vizsgázók, akikről bebizonyosodik, hogy a szakdolgozat teljes vagy részleges másolása által csaláshoz folyamodtak, megkerülvén a forrásokra való hivatkozás szabályait, a vizsgáról ki lesznek zárva anélkül, hogy jogosultak lennének a befizetett vizsgadíj visszaigénylésére.

A szakdolgozatra adott minősítés nemcsak annak gondolati/eszmei tartalmát tükrözi, hanem a bemutatás módját is.

A bemutatás és a megvédés nyilvános, olyan értelemben, hogy az egyetem hallgatói és oktatói is részt vehetnek az eseményen.

 

A záróvizsgával kapcsolatos kari információk a kar honlaján érhetők el: https://lett.ubbcluj.ro/examen-licenta/

Záróvizsgákkal kapcsolatos dokumentumok, szabályzatok