Záróvizsga

Záróvizsgára csak azon végzős hallgatók jelentkezhetnek, akik az elvégzett szak előírt tantervi követelményeinek eleget tettek.

A tanulmányzáró vizsga két részből áll:

1. vizsga: alapismeretek és szakismeretek kiértékelése;

2. vizsga: szakdolgozat/ diplomamunka bemutatása és megvédése;

Alapképzés szakjaink azon hallgatóinak, akik nem valamely idedennyelv szakon tanulnak (magyar önálló szak, magyar–román és román–magyar szak, magyar nyelvű világ- és összehasonlító irodalom szak) a záróvizsgára való beiratkozáshoz, illetve a magiszteri képzésre való felvételihez szükségük van nyelvvizsgára.

Mindazon végzettek, akik a korábban megszervezett tanulmányzáró vizsgaidőszakok egyikére sem iratkoztak be, az egyetem elvégzésétől számított három éven belül jogosultak, akár a júniusi, akár a februári vizsgaidőszakban beiratkozni. Két egymást követő vizsgaidőszakban (június, február) nem kell vizsgadíjat fizetniük. Amennyiben az egyetem elvégzésétől számított három év után iratkoznak be záróvizsgára, a jelentkezőknek beiratkozási díjat kell fizetniük.

Amennyiben két egymást követő vizsgaidőszak egyikében a jelöltek tanulmányzáró vizsgája sikertelen lesz (június, február), egy későbbi vizsgaidőszakban is vizsgázhatnak, amennyiben a megállapított vizsgaköltségeket kifizetik.

Tudnivalók az írásbeli vizsgáról:

A vizsga célja a végzős hallgatók azon képességének felmérése, hogy mennyire eredményes az egyetemi évek során megszerzett ismereteik integrációja, valamint annak ellenőrzése, hogy ezeket mennyire sikerül alkalmazniuk az adott szakterületen. Az alapismeretek és szakismeretek felmérésekor az alapszintű egyetemi képzés során letett éves vizsgák nem ismétlődnek.

Az írásbeli vizsga tétele egyaránt tartalmaz irodalmi és nyelvészeti feladatokat, melyek implicit módon a közös törzs tárgyainak tudásanyagát is magába foglalhatják. Az irodalmi tétel a hallgató által elsajátított elméleti és történeti tudás alkalmazásának képességét méri fel adott szövegrészlet értelmezése által. A nyelvészeti tétel a hallgató által a fonetika, a lexikológia, a szemantika, az alaktan, a mondattan és a szövegtan területén elsajátított elméleti és gyakorlati tudás alkalmazásának képességét méri fel (a megadott tételmintákhoz hasonló feladatok által).

Figyelem! Amennyiben bebizonyosodik, hogy a vizsgán a vizsgázó csaláshoz folyamodik, a vizsgadíj visszafizetése nélkül kizárják a vizsgáról.

Az írásbeli vizsga eredményeit a vizsgázók megfellebbezhetik az eredmények közlésétől/ kifüggesztésétől számított 24 órán belül a kar titkárságán. A vizsgázók által benyújtott esetleges fellebbezések elbírálását a leadási határidő lezárulásától legfennebb 48 órán belül a kar dékánja által kinevezett értékelő- és bírálóbizottság végzi.

Tudnivalók a dolgozat megírásáról és megvédéséről:

Szakdolgozatot csak főállású egyetemi oktató vezethet (egyetemi adjunktus, egyetemi docens, egyetemi tanár).

A szakdolgozat tudományos irányítójának kötelezettsége a jelölttel való folyamatos együttműködés feltételeinek biztosítása, a szakdolgozat megírásának egész időtartama alatt.

Terjedelmi követelmények: nyelv és irodalom szakosoknak minimum 75.000 karater főszöveg (szóközökkel), körülbelül 30–50 oldal.

Azok figyelmébe, akik néprajz, kulturális antropológia vagy kultúratudomány témákban szeretnének dolgozatot írni: az erre vonatkozó szabályzat INNEN tölthető le.

Azok a vizsgázók, akikről bebizonyosodik, hogy a szakdolgozat teljes vagy részleges másolása által csaláshoz folyamodtak, megkerülvén a forrásokra való hivatkozás szabályait, a vizsgáról ki lesznek zárva anélkül, hogy jogosultak lennének a befizetett vizsgadíj visszaigénylésére.

A szakdolgozatra adott minősítés nemcsak annak gondolati/eszmei tartalmát tükrözi, hanem a bemutatás módját is.

A bemutatás és a megvédés nyilvános, olyan értelemben, hogy az egyetem hallgatói és oktatói is részt vehetnek az eseményen.

Témajavaslatok

Ábrahám Anna

1. Interdiszciplinaritás az irodalomoktatásban

2. Az irodalomoktatás kihívásai és lehetőségei a 21. században

3. Tankönyvelemzés

Berszán István

1. Összehasonlító ökokritikai vizsgálatok

2. Összehasonlító etikai kritikai vizsgálatok

3. Kortárs irodalomelméleti törekvések alkalmazásai (pl. posztkritika, az objektum orientált ontológia esztétikai vonatkozásai, gyakorlásfizika…)

Biró Annamária

1. A 18-19. század magyar irodalmának jelenségei (összehasonlító elemzések, kultúratudományi kutatások, történeti kapcsolathálók, egyes életművek vizsgálata, műfajtörténeti vizsgálatok)

2. A klasszicizmus és kora romantika európai irodalmának műfaji jellegzetességei (komparatív elemzések)

3. A klasszikus irodalom női szereplehetőségei

4. Nőtörténeti kutatások

5. A kortárs irodalom hagyománykezelése (különös tekintettel a 18-19. századi kulturális hagyományra)

Csomortáni Magdolna

1. Egy település helynévrendszere

2. Egy település személynévi rendszere

3. Egy helyi nyelvjárási szókészlet rétegződése 

4. Egy helyi nyelvjárási közösség nyelvi attitűdje

5. Szóföldrajzi vizsgálatok a Romániai Magyar Nyelvjárások Atlasza alapján

6. Tamási Áron szépirodalmi nyelvének nyelvjárási univerzáléi

7. A nyelvjárások és a kisebbségi anyanyelvoktatás 

8. A romániai magyar publicisztikai nyelv neologizmusai

Dimény Hajnalka

1. Igei jelentéshálózatok kognitív szemantikai vizsgálata

Ajánlott olvasmány (tájékozódáshoz): Tolcsvai Nagy Gábor: Az ige a magyar nyelvben. Funkcionális elemzés. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2015

2. Kognitív szemantikai elemzés. Pl.: mozgáshoz kapcsolódó forrástartományok, a kommunikációs folyamat metaforái, különböző fogalmak nyelvi konstruálása, akár komparatív keretben

Ajánlott olvasmány (tájékozódáshoz): Kövecses Zoltán: A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Typotex, Budapest, 2005; Tolcsvai Nagy Gábor: Kognitív szemantika. Harmadik, átdolgozott kiadás. ELTE Bölcsészettudományi Kar, Budapest, 2021. (Online elérés: https://www.eltereader.hu/media/2021/04/Tolcsvai-Nagy-Gabor_Kognitiv-szemantika_WEB.pdf, 2025. július 4.)

3. Sztereotípiák, elfogultság és konfliktus a nyelvben/nyelv által, ezek narratív kategoriális elemzése

Ajánlott olvasmány (tájékozódáshoz): Anne Maass: A csoportközi nyelvi elfogultság: a sztereotípiák fenntartása a nyelv segítségével. In: Síklaki István: Szóbeli befolyásolás I. Nyelv, gondolkodás, kultúra. Typotex, Budapest, 2008

Farmati Anna

Középkori és kora újkori irodalomtörténet

4. Ókeresztény szentek legendáinak jellegzetességei a magyar kódexekben

5. Exemplumértelmezések szereplőtipológia szerint (pl. középkori történelmi alakok, allegorikus szereplők - Félelem-artikulációk középkori/barokk szövegekben (jól körülhatárolt szövegeket vagy szövegcsoportokat érdemes választani)

6. A középkori képes beszéd változatai magyar kódexszövegekben (pl. az Érdy-kódex prédikációi, a koldulórendek szövegeinek sajátosságai)

7. Legendahasználati koncepciók a középkorban és a kora újkorban( pl. Életmód-modellek a Domonkos-kódexben)

8. Érvkapcsolatok a Székelyudvarhelyi kódex halálról szóló elmélkedése és exemlumgyűjteménye között

9. A retorikai érvelés és a narratív érvelés választott szövegekben vagy szövegcsoportokban (prédikációk - és legendák kapcsolódási felületei)

10. Petrus de Natalibus 1493-ban kinyomtatott szövegének recepciója a magyar kódexekben

11. A ferences iskoladrámák középkori eredetű, allegorikus beszédmódjának tanító-nevelő funkciói (konkrétan választott szöveg alapján)

12. A himnuszirodalom és a legendairodalom európai kapcsolatai a kora újkorban (graduálok, társulati kiiadványok)

Diakronikus olvasatok

1. A hagiografikus beszédmód újrahasznosítása későbbi korok irodalmában

2. A magyar szentek legendáinak recepciója

3. Régi szövegek kettős kontextusban történő értelmezése és az intenzív olvasás gyakorlata. Ennek alkalmazása a közoktatásban

4. (Időben) visszarántó paratextusok és intertextusok (konkrét művekre ilyen szempontú elemzése)

Művelődéstörténet

1. Legendaolvasás Erdélyben. A Legenda aurea Erélyi könyvtárakban fellelhető példányai -ezek olvasmánytörténeti jelentősége

2. Emlékhelyként is működő erdélyi könyvtárak - korlátok és lehetőségek

(Egyeztetéssel más, a tárgyakhoz illeszkedő téma is választható.)

Fazakas Emese

1. Magyar nyelvtörténet (morfoszintaktikai elemzése egy jelenségnek /pl. a számosság kifejezése az ómagyar kortól napjainkig/; szociopragmatikai jelenségek /pl. az udvariatlanság kifejezése a középmagyar korban/; egy mezőösszefüggés szemantikai/kognitív-szemantikai vizsgálata); egy tudományterület szókincsének változásai a magyar nyelvtörténet során

2. A magyar nyelv területi és társadalmi tagolódásának nyelvtörténeti dimenziója  (pl. egy nyelvjárási régió nyelvhasználatának változásai a középmagyar kortól napjainkig; a nyelvhasználat változásai a hivatali és magán levelezésben; a többnyelvűség megjelenése a középmagyar kori szövegekben)

3. Kognitív nyelvészet (beszélt nyelvi metaforák a mai magyar nyelvben - tematikusan; beszélt nyelvi metaforák a mai magyar nyelvben és egy idegen nyelvben; térrelációk vizsgálata a magyarban és egy idegen nyelvben; a mozgásigék)

Kádár Edit

1. Bármilyen alaktani vagy mondattani jelenséggel kapcsolatos empirikus vagy elméleti kérdésfeltevés érdekel, amire felfigyeltél/felkeltette az érdeklődésedet. 

2. Továbbá minden, ami anyanyelvi nevelés: a szemléletről a tantermi gyakorlatig. Hozd el, nézzük meg, lássuk mit lenne érdemes róla megkutatni.

Molnár Bodrogi Enikő

1. Perifériák és határok a fennoskandiai finnugor kisebbségi irodalmakban

2. A másság reprezentációi  a fennoskandiai finnugor kisebbségi irodalmakban

3. A kisebbségi identitás narratívái a fennoskandiai finnugor kisebbségi irodalmakban

4. Határlét és hibriditás Bengt Pohjanen: A csempészkirály fia című regényében.

Németh Boglárka

Antropológiai nyelvészeti, szociolingvisztikai, pragmatikai kutatások. Néhány példa (ezek között természetesen sok átfedés van): 

1. attitűdvizsgálatok: valamilyen nyelvi formákkal kapcsolatos értékítéletek és viszonyulások feltárása választott közösségben, pl. kontaktusjelenségekkel, kódváltással kapcsolatos nyelvi attitűdök feltárása; 

2. népi nyelvészeti kutatások: választott nyelvi jelenségek laikus, nem nyelvész beszélők általi magyarázatainak vizsgálata; 

3. a regisztrálás (enregisterment) jelenségeivel kapcsolatos kutatások: autonóm regiszterekként azonosított beszédmódok repertoárjainak, illetve autentikus megszólaltatóinak profilozása különböző publikus diskurzusokban, pl. a „székely nyelvjárás”, a „szatmári tájszólás”, a „pesti beszéd”, a „PC / politikailag korrekt beszédmód”, az „X/Y/Z/Alfa generáció nyelve”, a „gayspeak”, a „drag szleng” stb. regisztrálása a közösségi médiában, illetve irodalommal, filmekkel kapcsolatos publikus diskurzusokban stb.;

4. csak mesteriseknek: beszédaktusokkal és a nyelvi udvariasság/udvariatlanság jelenségeivel kapcsolatos kutatások: kiválasztott beszédaktusok (pl. visszautasítás, egyet nem értés, bocsánatkérés, köszönet) létrehozásának módozatai választott közösségben; 

5. csak angol szakirodalommal jól boldoguló mesterisek számára: a nyelvi udvariatlanság módozatai választott közösségben/kontextusokban; a kódváltás pragmatikai funkciói választott közösségben/kontextusokban; az emojihasználat pragmatikájával kapcsolatos kutatások (az emojik pragmatikai funkcióinak vizsgálata a közösségi médiában vagy chat-alkalmazásokban, relevanciaelméleti és udvariasságelméleti keretekben).

Selyem Zsuzsa

1. Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes későmodern költészete

2. Tandori Dezső koan-poétikája

3. A zsarnoki nyelv és a szabadság nyelve Ottlik Géza Iskola a határon c. regényében

4. A szavak helye a neoavantgárd performatív művészetében

5. A közösségi kreativitás Erdély Miklós akcióiban

6. Állati nézőpontok Mészöly Miklós korai novelláiban

7. A történet mint összetörtség majd rejtett kapcsolatok kirajzolódása Esterházy Péter prózájában

8. Atonalitás-poétika Kertész Imre Sorstalanság c. regényében és Nemes Jeles László Saul fia c. filmjében

9. Egyenlőtlen vs. kölcsönösségi viszonyok Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért c. regényében

10. A kiszolgáltatottság fokozatainak érzékeltetése Hajnóczy Péter Az elkülönítő című dokumentumregényében

11. Beney Zsuzsa költészete

12. Tóth Krisztina költészete

13. Weöres Sándor gyermekverseinek világképe

14. Nyelv és kép viszonya Krasznahorkai László regényei és Tarr Béla filmjei kapcsolatában

Serestély Zalán

1. Kelet-Közép-Európa és a krimi

2. Hogyan politizál a krimi?

3. A Borges-életmű politikai dimenziói

4. Posztantropocentrikus perspektívák, a humán-nonhumán viszony újrakonfigurálása a 20-21. századi irodalomban

5. Társadalmi kirekesztettség a 20-21. századi irodalomban

6. Tömegábrázolások a 20-21. századi irodalomban

7. A spanyol-amerikai irodalom recepciója és hatástörténete magyar nyelvterületen

8. Fikció, metafikció, autofikció, dokumentum – az irodalom 21. századi kódváltásai

Zabán Márta

1. Irodalomtörténeti kérdések a 19. század második felének magyar irodalmából.

2. Sajtótörténeti kérdések a 19. század második felének magyar irodalmában.

3. Színháztörténeti kérdések a 19. század második felének magyar irodalmában.

4. A 19. század második felének magyar irodalmi intézményrendszere.

A záróvizsgával kapcsolatos kari információk a kar honlapján érhetők el.

Záróvizsgákkal kapcsolatos dokumentumok, szabályzatok